Kőkemény feltételek
Az ezt rögzítő, a diplomácia nyelvén „non paper”-nek nevezett, tiltakozást kifejező dokumentumot március végén adták át Robák Ferencnek, az Európa Tanácshoz delegált magyar nagykövetnek.
A levél információink szerint 2012. március 27-én íródott, csaknem egy héttel azután, hogy az Euró pa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland Budapesten tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel, Martonyi János külügyminiszterrel és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel. A főtitkár már akkor jelezte, hogy bár elismerik és értékelik a kormány által bejelentett módosításokat, de úgy ítélik meg, hogy további munkára van szükség.
Az átadott „non paper”-ben öt konkrét javaslatot tettek a bírósági törvény módosítására.
A dokumentum szerint az első három pontot „vörös vonalnak” tekintik, ami azt jelenti, hogy ezekhez a változtatásokhoz mindenképpen ragaszkodnak, a negyedik és ötödik tekintetében pedig van mozgástere a kormánynak és a parlamentnek. A velencei bizottság illetékese jelezte azt is, hogy a kifogásolt öt pont „nem képezi alku tárgyát”, nem teljesítése esetén pedig „az Euró pai Bizottság a maga eszközeivel fel fog lépni”.
A kormány e tárgyban beterjesztett törvénymódosító javaslatából az derül ki, hogy a bizottság első követelményének részben a ma hatályos törvények is eleget tesznek, a parlament asztalán levő előterjesztés pedig további pontosításokat tartalmaz. Változatlanul nem kellene azonban valamennyi személyi döntést indokolni, míg jogorvoslatra például a kinevezés ellen nincs lehetőség. Az OBH elnökének újraválasztását a módosító javaslat is kizárná, azt viszont nem, hogy ha az utódját nem sikerül kétharmados többséggel megválasztani, továbbra is hivatalban maradjon.
A velencei bizottság álláspontjával ellentétben a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy egyes ügyeket az OBH elnökének döntése alapján más bírósághoz tehessenek át. Az eredeti elképzelésekhez képest csak annyi a változás, hogy az Országos Bírói Tanács határozná meg azokat az alapelveket, amelyeket egy ilyen döntés esetén érvényesíteni kellene, de ezt a velencei bizottság aligha fogadja el. A negyedik kifogást, hogy a bírákat több alkalommal is határozott időre nevezhetik ki, a kormány – bár a korábbiakhoz képest talán szűkebb körben – fenntartaná. Az ötödik pontban sincs lényeges változás, tehát a bírókat akaratuktól függetlenül – igaz, csak korlátozott időre – más bíróságokhoz kirendelhetik.
Az 5 pont
1. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének döntéseit indokolni kell, ellenük jogorvoslatot kell biztosítani (a német szabályozási minta alapján).
2. Ki kell zárni az OBH elnökének a kilencéves mandátum lejártát követő újraválaszthatóságát, és egyidejűleg meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a mandátuma lejártát követően tovább folytathassa a tevékenységét; az elnök megbízatása megszűnése esetére a törvénynek biztosítania kell a megfelelő helyettesítést az új elnök megválasztásáig.
3. Sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot.
4. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a bírákat több alkalommal határozott időre nevezhesse ki a köztársasági elnök, sem a bírák, sem a bírósági titkárok esetében nem tartható fenn az „ismételt próbaidő” gyakorlata.
5. Emellett nem tartható fenn a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetősége, valamint a bírói szolgálati viszony ezzel összefüggő automatikus megszüntetésének lehetősége sem.
„Hivatalos státusz nélküli papír”
A kormányszóvivői iroda reagálása szerint a sajtóhírekben is megemlített „non papert” Thomas Markert, a velencei bizottság titkára adta át budapesti látogatását követően, mint nem hivatalos véleményét arra vonatkozólag, mely kérdésekben tartaná tanácsosnak a vonatkozó magyar törvények kiigazítását. A velencei bizottság eddig tehát semmilyen formában nem értékelte a magyar kormány által az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosítási javaslatot, hiszen a velencei bizottság nem is ülésezett 2012. március 16-a óta. A javaslatokkal, illetve az azokra adandó válasszal kapcsolatban konkrét határidő sehol, semmilyen formában nem merült fel.
Az Európa Tanács főtitkára hivatalosan a magyar kormány felé nem is jelezte ezeket a „kívánalmakat”; ennek a dokumentumnak semmilyen hivatalos státusza nincs – állítják.
Az iroda azt is hozzátette, hogy a magyar kormány 2012. március 30-án, jóval az április 7-i határidő előtt elküldte válaszát az Európai Bizottságnak mind a két kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban, valamint mind a két úgynevezett adminisztratív levélre. Ez utóbbiak közül az egyik valóban az igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozott. Az Európai Bizottság kérdéseire a kormány részletes választ adott, s jelenleg várják a visszajelzésüket. (Csuhaj Ildikó)
