Fellegiék tudnak valamit
Valóban lehet olyan olvasata a brüsszeli nyilatkozatnak, amely alapján hihetőbbnek tűnik Orbán Viktor miniszterelnök magyarázata, hogy már hónapok óta a tárgyalóasztalnál ül, de senki nem ül le vele szembe – ez pedig egy elemzői reakció a történtekre.
Fellegi sajtóosztálya szerint a magyar kormány eddig írott formában nem kapott hivatalos értesítést az Európai Bizottságtól a formális tárgyalások megkezdésének pontos előfeltételeiről. Hozzátették: az eddigi informális egyeztetések során a bizottság által előfeltételként megfogalmazott, vitatott kérdések elsősorban továbbra sem gazdasági, hanem kizárólag politikai jellegűek, amelyek sem a gazdasági kormányzással, sem hazánk gazdaságpolitikájával nem állnak összefüggésben, és nem kapcsolódnak egy pénzügyi csomagról szóló tárgyalások tematikájához.
Ezzel kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy a jelek szerint a magyar kormány valamit mégis tudhat az előfeltételekről, ha képesek azokat gazdasági és politikai jellegűekként beazonosítani. A kabinet azon-
ban ezeket a jelzéseket nem tekinti hivatalosnak, amíg azokról írásos tájékoztatást nem kap, fejléces papírral. Igaz, idén több levélváltás is volt a kormány és a bizottság között, melyek során Olli Rehn pénzügyi biztos részletezte az elvárásokat, valamint a Nemzetközi Valutaalap januári országjelentése is átfogó képet nyújtott a problémásnak ítélt gazdaságpolitikai intézkedésekről. A magyar kormány azonban ezeket a reakciókat, elemzéseket nem tekinti hivatalos jelzésnek, hanem minden bizonnyal egy listaszerű felsorolást vár Brüsszeltől a feltételekről. Egyes vélemények szerint hiába, ilyennel nem fog előállni a bizottság.
A sajtóiroda útján a Népszabadsághoz eljuttatott hivatalos reakció alapján arra lehet következtetni, hogy a kormányzati kommunikáció az eddiginél is erőteljesebben épít majd az előttünk álló időszakban a „konkrétumokat nélkülöző” brüsszeli feltételekre, amelyek nem teszik lehetővé a tárgyalások elkezdését. Erre utal Fellegiék válasza, amikor ezt írják: „A szóvivő elismerte, hogy nem tudja pontosan felsorolni a húsz vagy harminc pontot, amelyet az EB előfeltételként értelmezhet.” A nyilatkozatban megfelelő jogi környezet kialakításáról beszélt a szóvivő, ennek kapcsán azt jegyezték meg Fellegiék, hogy ez az elvárás „a magyar fél szá-
mára előfeltételként nehezen értelmezhető túl általános jellege miatt, illetve a konkrét szempontrendszer és elvárt intézkedések hiányában”.
– Valóban nehezen értelmezhető a brüsszeli kommunikáció – jegyezte meg Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője, akit azért kérdeztünk meg a témáról, mert mai értékelések szerint nemcsak a politikai, de a gazdasági életben is megjelentek olyan értékelések, hogy Brüsszel is csak az időt húzza. A szakértő szerint eddig azt lehetett gondolni, hogy a tárgyalások menete a konvergenciaprogram, a kötelezettségszegési eljárások és a június végi Ecofin- (pénzügyminiszterek taná-
csa) ülés alapján dől el, s e folyamat végén zöld jelzést kap a bizottság a tárgyalások megkezdésére.
– Ebben az összefüggésben azonban nehezen értelmezhető, hogy miért nem hangzottak el konkrétumok, illetve miért utalt arra a szóvivő, hogy ilyeneket nem tud felsorolni – mondta az elemző, aki arra gyanakszik, hogy a bizottság nem akart nyílt lenni ebben a kérdésben, nem akarták a színfalak előtt lefolytatni ezt a vitát. – Akárhogy is, a szerdai nap után könnyebb elhinni, hogy nem csak a magyar kormány játszik halogató taktikát, kétségtelenül van egy ilyen olvasata a történteknek –vélekedett az elemző.