A Vítor Constancio alelnök által egy hete szignált állásfoglalás számos konkrét ponton emel kifogást a jogszabály-módosítások ellen, többnyire megismételve az EKB korábbi véleményét. Az ötoldalas levél ezzel gyakorlatilag hitelteleníti azokat a napokban elhangzott kormányzati nyilatkozatokat, amelyek szerint a jegybanki függetlenség problémaköre már rendezve van.

Az EKB fenntartja álláspontját, hogy a jegybanki vezetők fizetésének 2010. szeptemberi hatállyal történő csökkentése – a kétmillió forintos bérplafon bevezetése – alapjai ban sérti a jegybanki függetlenséget, mert ezen keresztül nyomást lehet gyakorolni a monetáris politika alakítóira. Ezt a döntést a kormány előzetesen nem egyeztette sem az EKB-val, sem az MNB vezetésével. A külső befolyásolás a monetáris tanács kibővítésével és egy harmadik alelnök kinevezésével is megvalósulhat. Mi több, Simor András jegybankelnök többször hangoztatta, hogy költségnövelő lépésről van szó, s egy új alelnöknek munkát sem tudna adni. Az eskü ügyében sem tud engedni az EKB, mivel az uniós jog szerint a jegybankelnöknek kettős a szerepe, s az EKB érdekeit is képviselnie kell.

Érdekesség, hogy Matolcsyék egy az uniós szabálynak tökéletesen megfelelő passzust is törölnének, amely szerint a monetáris tanács tagjai, így az MNB elnöke és alelnökei kizárólag akkor menthetők fel, ha nem felelnek meg a feladataik ellátásához szükséges feltételeknek, vagy súlyos kötelezettségszegést követnek el. Az EKB azt kéri, hogy véletlenül se töröljék ezt az EU-konform passzust, mert akkor még az is kérdésessé válik, hogy egyáltalán ki mentheti fel az említetteket.

Tegnap az EKB kamatdöntő ülése utáni sajtótájékoztatón azt mondta Mario Draghi elnök, hogy nagyon aggódnak Magyarország miatt. A Reuters jelentése szerint annak jeleit észlelik, hogy növekszik a nyomás a döntéshozó testületen (vélhetően a monetáris tanácson), s ez a nyomás nincs összhangban az EU-egyezmények szellemével. 

Simor András, a jegybank elnöke