Múzeumok csapdában
Ez a megyei múzeumi rendszer szétesését jelenti. Áldozatai a kisvárosok, falvak múzeumai lehetnek, akár úgy, hogy megszűnnek, akár úgy, hogy előbb-utóbb szakmailag alacsonyabb sorba kerülnek, visszaminősülnek egyszerű kiállítóhellyé.
A hatvanas években létrehozott megyei múzeumi rendszer jól működött. A megye központi múzeuma alá szervezte a kisebb települések gyűjteményeit, egységes szakmai irányítást biztosított nekik, és a jobban működő múzeumok bevételeiből segítette a kevésbé látogatott, de fontos bemutatóhelyeket. A tizenkilenc megyében összesen 212 intézményről van szó, 345 épülettel, 23 millió műtárggyal, amelyből a legjelentősebb a régészeti és a néprajzi anyag. Kilencvenhat intézménynek van múzeumi státusza: a 19 központi megyei és rajtuk kívül még 77 saját gyűjteménnyel rendelkező, szakembereket foglalkoztató települési múzeum. Rajtuk kívül pedig szakszemélyzettel, muzeológussal nem rendelkező kiállítóhelyek tartoztak még a rendszerbe. Ezek most mind ahhoz a településhez kerülnek, amelyben találhatók, s az egyes önkormányzatok úgy tartják majd fenn őket, ahogy anyagi helyzetük, hozzáértésük és lokálpatriotizmusuk lehetővé teszi.
A kormányhatározat megszabta tehát, hogy ez lesz az átalakítás iránya, de az új felállás részleteiben még nem látszik. Az átalakítás menetrendje az lesz, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól – ahová a megyei közgyűjtemények január 1-jétől kerültek – április 30-ig a Nefmi veszi át őket ideiglenesen, majd megkezdi az egyeztetéseket az átadásukról. Ennek során derül majd ki, hogy ki tudja átvenni a múzeumát, s ki nem, illetve hogy mi lesz azokkal, amelyek esetleg hoppon maradnak.
A legtöbb múzeumi intézménnyel a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága rendelkezik, összesen 24-gyel, köztük például olyanokkal, mint a verőcei Gorka Géza Kerámia múzeum, a zebegényi Szőnyi István Múzeum vagy a tápiószelei Blaskovich kúriamúzeum. Épp az itt felsoroltakat említette a Pest megyei szervezet igazgatója, Kálnoki-Gyöngyössy Márton mint olyanokat, amelyek a jelenlegi helyzet érzékeny veszteségei lehetnek, hisz szakszerű fenntartásuk meghaladja az anyatelepülések anyagi erejét. Pest megye egyébként különös eset a tizenkilenc megyei szervezet közt, itt ugyanis nem a megyeszékhelyen, Budapesten, hanem Szentendrén található a szervezet központja, a Ferenczy Múzeum. Itt tehát nehezen érvényesül az a szisztéma, hogy a megyeközpont veszi majd át a központi múzeumot. Kálnoki-Gyöngyössy, aki egyben a Megyei Múzeumi Igazgatóságok Szövetségének elnöke is, aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a múzeumi rendszerből kiesik a középszint.
A megyei jogú városok különbözőképpen állnak a helyzethez. Az adósságokkal küszködő Pécs elzárkózik az átvételtől, amíg a finanszírozás kérdése nem világos, mondta lapunknak Fabényi Júlia, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója.
Szeged átveszi a Móra Ferenc Múzeumot – nyilatkozta Botka László polgármester a Délmagyarország című lapnak. Csongrádban a megyei rendszerről már 2007-ben levált a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, és a város kezében, pályázatok segítségével jelentős fejlődésnek indult.
Ez jó példa lehet arra, hogy városi fenntartásban hogyan működhetnek a megyei rendszerből leváló közgyűjtemények mint a helyi identitás fontos intézményei – mondta érdeklődésünkre Medgyesi Konstantin, a Móra Ferenc Múzeum sajtóreferense. Kérdés, hogyan állnak majd hozzá ehhez például Makón és Szentesen vagy az ország más kisvárosaiban, ahol további volt megyei múzeumok várnak átvételre.
