A hatóság zenét akar: a Klubrádió után jön az Info?
A pályázaton maximálisan elérhető 72 pontból például húszat a zene, illetve a magyar zene minél nagyobb arányára, további húszat pedig a „helyi közélettel foglalkozó” műsorszámok arányára lehet kapni. Ebből pedig az következik, hogy ha az InfoRádió akar lenni a befutó, akkor fel kell adnia az eddigi klasszikus hírrádió formátumát, és jelentős mennyiségű zenét kell sugároznia.
Magyarország első hírrádiója 2000-ben kezdte sugározni műsorát Budapesten és környékén. Akkor újdonságnak számított, hogy egy rádió a hét minden napján negyedóránként ad friss budapesti, országos és nemzetközi híreket, a köztes időben pedig politikai, gazdasági és kulturális interjúkat, elemzéseket, riportokat sugároz. Internetes hírportálját 2006-ban indította el. A rádiónál többször volt jelentős tulajdonosi átrendeződés. 2005-ben az alapító Mészáros László kivásárolta Heltai Péter újságírót, médiavállalkozót, és saját üzletrészét is az általa képviselt, londoni székhelyű Achilles Trading Ltd.-be csoportosította át.
A szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolát működtető cég is tulajdonos volt a rádióban. 2008 tavaszán a Nobilis Kristóf érdekeltségi körébe tartozó Közép-európai Média Zrt. (Central European Media & Publishing – CEMP) vásárolta meg az InfoRádiót. Az ügyletet kommentálva Spéder Zoltán igazgatósági tag akkor azt mondta, hogy a vétel jól illeszkedik a pénzügyi médiavállalkozások piacán jelentős pozíciókkal bíró cég fejlődési stratégiájába, hiszen a hírrádió és a hírportál a csoport többi tagjával kialakítható szakmai és üzleti szinergiák révén hozzájárulhat a társaság organikus növekedéséhez.
A Közép-európai Média Zrt.-hez tartozik ugyanis a többi között az Index.hu, a Portfolio.hu internetes portál és a Napi Gazdaság nyomtatott lap is. Az online cégnyilvántartásban fellelhető adatok szerint az InfoRádió 2009-ben 63 milliós veszteséggel zárt, ezt 2010-ben mínusz 28 millióra szorította le.
Szerettük volna megkérdezni Módos Mártont, az InfoRádió ügyvezető igazgatóját, főszerkesztőjét, hogy ilyen feltételek mellett indulnak-e a pályázaton. Módost telefonon és a titkárnőjén keresztül is kerestük, de többször is azt a választ kaptuk, hogy folyamatosan tárgyal. A rádió több munkatársa, nevének titokban tartását kérve, azt mondta, hogy meglepte őket a médiahatóság pályázati felhívástervezetének tartalma. Az ugyanis arra utal, hogy a médiahatóság ezen a hullámhosszon a híreken kívül a zenét is preferálja, ez pedig nem az InfoRádió profilja, brandje.
Ezt többen azzal magyarázzák, hogy a hatóság a Klubrádió ügyében kirobbant nemzetközi botrányt nem tetézheti még azzal is, hogy a 95,8-as frekvenciát az InfoRádióra írja ki, hanem azt kell jeleznie, hogy csaknem egyenlő feltételeket biztosított a Klubrádiónak és az InfoRádiónak is. Többek véleménye szerint a pályázati felhívás tervezetében megjelölt évi legalább 77 millió forintos műsor-szolgáltatási díjat a jelenlegi gazdasági helyzetben, a magyar rádiós piacon szinte lehetetlen kigazdálkodni.
A szakmában vannak olyan vélemények is, bár ezek kisebbségben vannak, hogy a Fideszhez köthető politikai és gazdasági körök ki akarják szorítani az InfoRádiót a piacról. A Fidesz a közrádiót már megszállta, és a Fidesz-közeli Infocenter tulajdonában van a Lánchíd Rádió és a Class FM is. A függetlenségre és pártatlanságra folyamatosan törekvő InfoRádió pedig megalakulása óta szálka bizonyos fideszes körök szemében, mert nem az orbáni fősodorhoz tartozik, hanem inkább az egykoron Stumpf István jelenlegi alkotmánybíró nevével fémjelzett úgynevezett mérsékelt konzervatívokhoz.
A Klubrádió és az InfoRádió pályázati felhívásának azonosságait firtató kérdéseinkre a médiahatóság kommunikációs igazgatósága azt válaszolta, hogy a Médiatanács a pályázatokat a korábban meghirdetett három nagy budapesti kereskedelmi frekvenciával, vagyis a 89,5, a 95,3, valamint a 103,9 MHz-es kereskedelmi csatornák pályázataival megegyező értékelési szempontok alapján bírálja el. A Médiatanács április 17-én közmeghallgatást tart a 95,8-as frekvenciapályázat tervezetéről, majd az ezt követő negyvenöt napon belül dönt a pályázati felhívás véglegesítéséről.
