Előítélet a magyar tévékben: hol a határ?
Az idén alakult CivilMédia –amelyet emberi jogokkal foglalkozó szakértők alapítottak, kifejezetten az új médiaszabályozás civil kontrollját erősítendő – az új rendszert alig pár hónapja teszteli, de máris falakba ütközött.
Kárpáti József, a CivilMédia egyik alapítója szerint eddig nagyrészt arról szólt a vita, hogy a hírműsorokban az egyes pártoknak hány másodperc jut a műsoridőből, holott ennél sokkal fontosabb kérdésnek tartják, hogy mennyire erősítik fel a társadalomban meglévő előítéleteket a milliós nézettségű/ hallgatottságú csatornák sztereotip műsorai.
A civil szervezet a romák, a meleg közösségek, a zsidóság, illetve a menekültek bemutatását figyeli a kereskedelmi, valamint a közszolgálati tévé- és rádióműsorokban. Kiegyensúlyozatlannak tekintik a védett csoportok minden olyan szóbeli és/vagy képi megjelenítését, amely az adott kisebbségi csoport vonatkozásában sérti a tárgyilagos, időszerű, hiteles, pontos, tényszerű tájékoztatás követelményét. Kiegyensúlyozatlan tartalom esetén helyreigazítást kérnek a műsorszolgáltatótól, és ha ez nem vezetne eredményre, kiegyensúlyozatlanság megállapítására irányuló eljárást kezdeményeznek a médiahatóságnál.
Amennyiben ez sem segít – márpedig egyelőre nem segített –, akkor bíróságra viszik az ügyeket, hogy kialakulhasson a joggyakorlat.
Kárpáti József azt mondta, egyelőre azt tapasztalják, különösen a romákat mutatják be sztereotip módon, egysíkúan a hír- és magazinműsorokban. Kommentárokban, felvezető szövegekben, vágóképeken, a riportalanyok kiválasztásában és megszólalásaiban is sokszor tetten érhető, hogy negatív előítéleteket idéznek meg. Ezek a megnyilvánulások nem érik el a gyűlöletbeszéd fogalmát, de ettől még komoly hatásuk lehet, hiszen a lakosság többsége a nagy kereskedelmi adókból tájékozódik.
A CivilMédia műsorfigyelői január óta három kifogásolható műsort találtak.
A TV2 Napló című műsorának Otthagyottak című, gyermeküktől megfosztott, mélyszegénységben élő családokról szóló összeállítása verte ki először a biztosítékot a CivilMédiánál, mivel a riportban kizárólag roma családokat mutattak, sztereotip környezetben. Ezért a TV2-höz, majd a médiahatósághoz fordultak, mivel úgy vélik, a képi megjelenítés, a kísérőszöveg, a címadás, a megszólaltatott riportalanyok bemutatása, a vágástechnika és mindezek összessége alkalmas volt a néző befolyásolására. A hatóság elutasította a beadványukat a szerkesztői szabadságra hivatkozva, a műsor a hatóság szerint „széleskörűen, több aspektust bemutatva tárta fel a szegénység miatt családjuktól elszakított csecsemők problémáját”, és nem az érintettek kisebbségi hovatartozására, hanem szociális helyzetük bemutatására helyezték a hangsúlyt. A CivilMédia a Fővárosi Ítélőtáblán megtámadta a döntést.
A második ilyen eljárást a Hír TV Keresztmetszet gyöngyöspatai riportja miatt indították. Ennek a riportnak a brit Guardian februári helyszíni – többek között iskolai „apartheidről”, a romák terrorizálásáról szóló – beszámolója volt az előzménye. A Hír TV hazugsággal vádolta a tekintélyes brit lapot, és válaszul ők is készítettek egy riportot, amiben azt bizonygatták, hogy nincs is szegregáció a patai iskolában. A hírtévés „ellenriportot” korábban a Társaság a Szabadságjogokért is manipulatívnak nevezte, válaszul a Hír TV rágalmazás miatt feljelentette a TASZ-t. A riportban a médiahatóság sem talált kivetnivalót, a CivilMédia ezen beadványát is elutasították. Ezt a döntést is bíróságon támadják meg, és ha kell, elviszik az ügyet a Kúriáig.
A CivilMédia hasonló okokból panaszolta be a Pesty Fekete Doboz „cigány–magyar együttélés” című botrányos dokumentumfilmjét is – erről még nincs döntés.
