Bár Pintér Sándor magyar, Johanna Mikl-Leitner osztrák és Ivica Dacsics szerb belügyminiszter a napokban Bécsben tartott háromoldalú konzultációjukat követően az egész uniót fenyegető illegális migrációval szembeni összehangolt intézkedések kezdeti sikereiről számoltak be, nyugalomra semmi ok. 

2011 ősze óta ugyanis jelentősen nőtt a Balkánon keresztül Magyarországon át Nyugat-Európába tartó illegális bevándorlók száma. És a nehezén még messze nem vagyunk túl.

Csongrád, Bács-Kiskun, illetve Győr-Moson-Sopron megyében az elmúlt hónapokban 23 embercsempészt fogtak el a rendőrök. Egyidejűleg az embercsempészettel foglalkozó bűnszervezetek felszámolására és általában a határokon átnyúló bűnözés visszaszorítására országos hatáskörrel kizárólagosan jogosult Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) csak az idén négy bűnszervezetben 35 embercsempészt azonosított. Az elmúlt négy esztendőben az NNI a már említetteken túl 24 bűnszervezet 300 tagját fogta el.

Ausztria szerint csak februárban 800 illegális bevándorlót tartóztattak fel országuk területén, akik közül minden negyedik Szerbián és Magyarországon keresztül jutott oda. A hatályos egyezmények alapján visszaadták őket Magyarországnak, mi pedig tovább toloncoltuk őket Szerbiába. Csakhogy a bűnügyi-hírszerzési adatok szerint Szerbiában a már visszaadottakon kívül is meg legalább húszezer pakisztáni, indiai, afgán, szomáliai, iraki és iráni és más nemzetiségű menekült vár ugrásra készen, hogy átszállítsák őket a határon.

Görögország lett az embercsempészek központja

Noha az uralkodó nézet szerint a legújabb menekültáradatok az arab tavasz hatására indultak útnak, a magyar határon elsősorban nem a forradalmi változásokat élő észak-afrikai országok polgárai jelennek meg illegális bevándorlókként. Magyarországra döntően a „görög kapituláció” miatt nehezedik egyre nehezebben kezelhető migrációs nyomás. A világméretű pénzügyi válságtól leginkább sújtott Görögország ugyanis egyes határszakaszain lényegében nem végez érdemi határellenőrzést, és emiatt képtelen ellátni az uniós határok védelmét. Bűnügyi hírszerzési adatok szerint Athén több kávézója ma már embercsempészcentrumként is működik.

Ezeknek saját embercsempész-hálózatuk van arra, hogy a kívánt uniós tagállam területére szállítsák az illegális bevándorlókat. A görög „kávézók” szolgáltatásainak híre az elmúlt hónapokban már bejárta Irakot és Iránt, sőt eljutott Indiába is. Csakúgy, mint az az információ, hogy Görögországig lényegében szabad az út, és a török–görög határon keresztül majdhogynem szabadon el lehet jutni az Európai Unióba.

Újra élénk forgalom tapasztalható az egykor elsősorban a heroinkereskedők által használt „balkáni úton”. Magyar rendőrségi forrásaink szerint számos jel és bűnügyi információ utal arra, hogy a balkáni útra visszatért vagy az ott újként megjelent bűnszervezetek nem válogatnak a megbízások között: embert, drogot, fegyvert, cigarettát, üzemanyagot, bármit elszállítanak bárhonnan bárhova, csak legyen, aki fizet érte.

Háromezer euróért gyalog kell átsétálni a határon

Újdonság azonban az árgarancia. A 3000–8000 euró közötti díj ellenében a szervezet garantálja, hogy eljuttatja a migránsokat a kiválasztott országba. Ha út közben leleplezik, elfogják és visszatoloncolják őket, a csempészek újra és újra próbálkoznak, addig, amíg a megbízójuk célba nem érkezik. A 3000 eurós „menetjegy” ellenében persze lényegesen több megpróbáltatást kell elszenvednie a menekülőnek, mint a 8000 eurós díjért. Akik 3000 eurót fizetnek, azoknak gyalog kell átsétálniuk a határon, dohos-nedves tanyákon kell meghúzniuk magukat razzia esetén, és Magyarországról sem első osztályon utaznak tovább a célországba.

Mélyebben a zsebébe kell nyúlnia annak, aki átalakított furgon vagy személygépkocsijának rejtekhelyére préselődve akar átjutni a határon. Találtak azonban már illegális bevándorolókat – egy anyát a kisgyermekével – hűtőkocsi fagyasztóterébe is elrejtve. Ha nem találnak rájuk a határrendészek, rövid időn belül megfagytak volna. Persze, akinek van 8000 eurója az útra, annak hamisítanak útlevelet, vízumot, és minden mást, ami a kényelmes célba jutáshoz szükséges.

Főleg a vietnami bűnszervezetek sok illegális bevándorlót ingyen is elhoznak Európába. Nekik azonban a vietnami kézben lévő marihuánaültetvények valamelyikén kell ledolgozniuk a fuvardíjat. Mivel papírok nélkül érkeztek az EU-ba, és drogtermesztő telepen dolgoznak, garantált, hogy nem keresik a kapcsolatot a hatóságokkal, nem jelentik fel főnökeiket, hanem fegyelmezetten dolgoznak éhbérért is, ha kell, bízva abban, hogy egyszer csak ledolgozottnak tekintik az adósságukat, és szabadon engedik őket.

Magyar-osztrák-szerb együttműködés

A magyar, az osztrák és a szerb hatóságok az elmúlt hónapokban közös intézkedések sorát rendelték el a szerb–magyar határon zajló embercsempészet visszaszorítására. Csakhogy a szerb hatóságok igencsak nehéz körülmények között dolgoznak – mondják a velük együttműködő magyar illetékesek. Nagy területek átkutatásához, átfogó razziákhoz kevés az emberük, a pénzük és a járművük.

Ráadásul a Magyarországról visszatoloncolt migránsokkal sem igen tudnak mit kezdeni, Macedónia ugyanis nem veszi vissza őket, vagy ha mégis, az ottani határellenőrzés lazasága miatt napokon belül újra fenn vannak északon, a magyar határ közelében. Ezért gyűlhetett össze Szabadka térségében illegális táborokban, magánszállásokon és más búvóhelyeken a már említett húszezerre becsült illegális bevándorló.

Szerb források szerint ugyanakkor tapasztalható némi mozgolódás a szerb–román és a szerb–horvát határon is. Számos jel utal arra, hogy az embercsempészek a könnyebbnek tűnő ellenállás felé mozdulnak el, Szerbiából előbb Horvátországba, illetve Romániába csempészik az embereket, majd ezekből az országokból (többnyire Romániából) próbálják Magyarországra hozni őket.

Hivatalos belügyi és rendőrségi források nem kívánták kommentálni lapunk azon értesülését, miszerint a fentiekre, valamint Románia és Bulgária közelgő schengeni csatlakozására tekintettel a magyar rendőrség megkezdte a mélységi felderítés fokozását a magyar–román határövezetben. Úgy tudjuk, magyar részről attól tartanak, hogy Románia és Bulgária a kezdetben nem lesz képes megfelelni a schengeni külső határokon végrehajtandó szigorú uniós előírásoknak, és az ember- és árucsempészek hamar kihasználják majd ezt, és Törökországból egy újabb illegális útvonalat nyitnak maguknak.

A magyar hatóságok szerint némi aggodalomra adhat okot a lengyel–ukrán közös rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság. Egyes források szerint több ezer feketemunkás dolgozik ugyanis az ukrajnai stadionépítkezéseken, és fennáll a veszélye, hogy többségük a munkálatok befejezésével munkanélkülimarad. Félő, hogy egy részük esetleg megpróbál majd Romániába szökni, és onnan tovább az unió tehetősebb országaiba.

Éjjellátó készülékkel fogtak el két illegális bevándorlót a magyar–szerb határon