Nem tetszett az IMF-nek a rendbontás a Bank Centerben
A nemzeti ünnepen több tucat tüntető hatolt be a Szabadság téri Bank Center épületébe, ahol a Nemzet közi Valutaalap budapesti titkársága is irodát bérel. A Hatvannégy Vármegye IfjúságiMozgalom tagjai petíciót akartak átadni az IMF képviselőjének Toroczkai László, a mozgalom „tiszteletbeli vezetőjének” irányításával.
A rendbontás azt követően kezdődött el, hogy kiderült, az IMF-től senki sincs az épületben. Állítólag személyesen Christoph Rosenbergnek, a valutaalap magyarországi misszióvezetőjének akarták átadni a petíciót – ami eleve lehetetlen ötlet volt, mivel ő nem szokott Budapesten tartózkodni, csak a tárgyalásokra utazik ide. A helyszínen készült videofelvételek alapján a titkárságot is rossz helyen, a Bank Center Szabadság tér felőli bejáratának oldalán keresték, hol ott az épület másik szárnyában van. A radikálisok közül páran petárdákat robbantottak az épületen belül.
Úgy tudjuk, az IMF képviselői ezt követően többször is határozottan jelezték a magyar kormány felé, hogy az ilyen esetek ártanak Magyarország megítélésének. Arra is felhívták a figyelmet, hogy egyértelmű összefüggést látnak a Bank Centernél történtek és a valutaalappal szembeni erőteljes negatív kormányzati kommunikáció között, amely a közhangulatot az IMF ellen hangolja.
Az nem példa nélküli, hogy az IMF-fel szemben ellenérzéseket táplálnak a hitelprogramban részt vevő ország állampolgárai – ismerik el a valutaalapnál –, de azt nem tartják szokványosnak, hogy ehhez a kormány is muníciót adjon, miközben maga fordul segítségért a szervezethez (illetve az Európai Unióhoz).
Néhány nap múlva a békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum képviselői készülnek a budapesti IMF-irodába, április 10-én Irina Ivascsenkóval találkoznak, hogy választ kérjenek arra: miért húzódnak el a tárgyalások Magyarországgal?
Mint ismert, az elmúlt években több alkalommal is keményen „beszóltak” a kormányból a valutaalapnak. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter például pár nappal az előtt, hogy tavaly november végén az IMF-hez fordult volna a hitelkérelemmel (amiről először közleményt adtak ki, és csak utána küldték el a hivatalos kérelmet), azt mondta a parlamentben: „Ez a hárombetűs intézmény mélyen ellenez minden olyan intézkedést, ami kihozza a bankok csapdájából az embereket. Így hát nem rá, hanem ellene hangoljuk a gazdaságpolitikát.”
Pár nappal korábban Kövér László házelnök jelentette ki, hogy „ahol az IMF előírásai szerint próbáltak kilábalni a válságból, ott mindig gazdasági és szo ciális katasztrófa lett a következmény”. Tavaly júliusban pedig maga a kormányfő közölte, hogy „a külföldön leírt magyar gazdaság ésMagyarország felemelte a fejét. Nem hagytuk, hogy IMF-hátszéllel folytatódjon a megszorítások politikája.”
Kétségtelen, előfordult, hogy másképp fogalmaztak a valutaalapról. Orbán Viktor 2010 nyarán ezt mondta: „Magyarország köszönettel tartozik az IMF-nek, hiszen amikor 2008-ban a tragikus kormányzás, a költségvetési adatok meghamisítása szinte teljesen felemésztette Magyarország hitelképességét, szavahihetőségét, és szinte összeomlott a magyar gazdaság, akkor a valutaalap készségesen segített.”
Azért nem ez volt a jellemző vélemény, elég Kövér László pár napja tett nyilatkozatára utalni, amelyben kijelentette, hogy „ha az IMF tud kölcsönt adni Nigériának vagy Csádnak, Magyarországnak is hitelt kell nyújtania”. Majd hozzátette: „Nem mi vagyunk azok, akik időhúzásra játszanak. Más játszik velünk, egyrészt azért, hogy megalázzon és talán azért, mert egy újabb mély pénzügyi válságra számítanak, amely rugalmasabbá tenné a magyar kormányt.”
Szakértők szerint a valutaalap képviselői hozzászokhattak már ahhoz, hogy a világban általában kevés szimpátiával fordulnak feléjük. Ezért nem valószínű, hogy ez a konfliktus érdemben befolyásolná a hiteltárgyalások eredményességét. Mindazonáltal figyelmeztető, hogy ilyen jelzések érkeznek az IMF részéről: a szerződés ettől ugyan nem sodródik veszélybe, de a kormányzat IMF-ellenes retorikája nem hárítja el a tárgyalások előtt tornyosuló akadályokat.
