Kell-e Orbánnak erős államfő?
Szerepe tehát inkább szimbolikus – a nemzet egységének kifejezése –, a Schmitt Pál lemondása miatt megürült köztársasági elnöki poszt betöltésére most viszont a Fidesz két, a leköszönt elnöknél mindenképpen aktívabb pártpolitikusa tűnik esélyesnek.
Kérdéses azonban, hogy a Fidesz erős emberének tartott Kövér László beérné-e ennyivel. Az államfői poszt másik várományosa Áder János lehet, akinek még azt is mérlegelnie kell, érdemes-e lemondania a kényelmes európai parlamenti képviselői mandátumáról azért, hogy a Sándor-palotába költözzék. Bármelyikükre esik is Orbán Viktor választása, valószínű, hogy már csak a potenciális jelöltek személyisége okán sem marad a köztársasági elnöki szerepfelfogás a régi.
A kormányfő olyan államfőt szeretne, aki képes lesz megvédeni az új alaptörvényt és tőle jobbra áll – ezeket a kritériumokat fogalmazta meg Orbán Viktor. Korábban még azt is mondta, hogy a köztársasági elnök nem egy különálló hatalmi ág reprezentánsa – tehát semmiképpen nem ellensúly –, inkább a végrehajtó hatalom része.
Egy nappal később – némi meglepetésre – kijelentette: 2010-ben az Országgyűlés megalakulásakor választ kellett adni arra a kérdésre, hogy parlamentáris vagy prezidenciális rendszerre van-e szükség. Orbán szerint végül történeti és jogtiszteleti okokból döntöttek amellett, hogy a magyar közjogi rendszer továbbra is a parlamentarizmus keretei között működjön.
Egyes vélemények szerint most a kormányfő mégis mintha azt akarta volna üzenni, hogy erősíteni kell a köztársasági elnök hatalmát. Ami azonban a szimbolikusnál azért több, hiszen politikai vétóval élhet – amikor a törvényeket megfontolásra visszaküldi a parlamentnek –, illetve előzetes normakontrollt kezdeményezhet. Tehát nemcsak a jogalkotás motorja lehet – Schmitt így határozta meg saját szerepét –, hanem tényleges hatalmi ellensúlyként is felléphet, amint azt Sólyom László államfőként nyilvánvalóvá tette.
Az államfő emellett bizonyos esetekben, például ha nem sikerül megválasztani a miniszterelnököt, feloszlathatja a parlamentet. Az új alaptörvény még egy esetben felruházza ilyen jogosítvánnyal: amennyiben az Országgyűlés nem képes elfogadni a költségvetést, a köztársasági elnök döntheti el, legyen-e új választás. Más, igazán érdemi hatásköre nincs, bár politikai nyilatkozataival – például Sólyom több esetben élt ezzel a lehetőséggel – képes lehet befolyásolni az adott kormány megítélését.
A parlamentarizmus Magyarországon hosszú ideig csak korlátozottan érvényesült, ugyanakkor nagyobb hagyománya van az autoriter hatalomgyakorlásnak, és most is ebbe az iránybamozdul el az ország – vélik alkotmányjogászok. Már csak emiatt sem valószínű, hogy a kormányoldal valóban az államfő jogköreinek bővítésére törekedne, mert a miniszterelnökkel szemben nincs szükség újabb hatalmi centrumra.
Mondjon le a fizetéséről is!
Az MSZP felszólítja Schmitt Pált, hogy ne csak az államfői tisztségéről mondjon le, hanem arról az évi legalább 25 millió forintról is, amely január óta elvileg élete végéig megilleti.
