„A kormány elkötelezett abban, hogy a Kúria a régi fényében ragyoghasson, ezért készen állmegtalálni annak módját, hogy a Kúria minél hamarabb ismét a régi épületét használhassa” – mondta Orbán Viktor kedden, a 150 évvel ezelőtt alapított Kúria visszaállításának ünnepségén. A kormányfői szándékot most úgy próbálják érvényesíteni, hogy elvitatják a Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogát, és a NéprajziMúzeumhoz hasonlóan máshol szállásolnák el.

Az intézetben szakkönyvtár és levéltár is működik, az iratok egy részére igényt tart a kormány is

Az intézet főigazgatója szerint viszont jogszerűen használják az ingatlant, az ellenkezőjét a kormánynak kell bizonyítania. „Fel kell becsülni az ingatlan és a használati jog értékét, és ennek ellenértéke alapján készek vagyunk az állammal az épület használatáról és az intézet elhelyezéséről megállapodást kötni” – nyilatkozott lapunknak Földes György főigazgató.

Az egykori Igazságügy iPalotát a Kúria 1945-ig használta, az ostrom alatt súlyos károkat szenvedett, évekig tartott a helyreállítása. 1950 után a Munkásmozgalmi Intézeté lett, 1957-ben az épület kétharmad részébe költözött az újonnan megalakult Magyar Nemzeti Galéria, míg az Alkotmány utcai szárnyat az MSZMP Párttörténeti Intézete, majd annak utódja, a Politikatörténeti Intézet kapta. A budai Várba áthelyezett Nemzeti Galéria helyét 1973-ban a Néprajzi Múzeum vette át.

A Politikatörténeti Intézet által használt 4500 négyzetméteres épületrészben a többi között egy 150 ezer kötetes szakkönyvtár és a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár működik. Itt őrzik a magyar munkásmozgalom 1945 előtti eseményeinek, a második világháborút követő időszak pártjainak, a baloldali ifjúsági szervezeteknek, valamint az e mozgalmakhoz és szervezetekhez kötődő személyiségeknek a hagyatékát, a szakszervezeteknek, az MSZP-nek a történeti értékű iratait. Összesen több mint négyezer folyóméternyi iratról van szó (ez a mennyiség az állambiztonsági szaklevéltár nagyságához mérhető).

A kormányzat semmisnek tartja a rendszerváltás idején megkötött szerződést – amikor is a kezelői jog gyakorlója a Politikatörténeti Intézet javára használati jogot jegyeztetett be az ingatlanra, de azt is vitatja, hogy jogszerűen őrzik ezeket az iratokat magánlevéltárban: az állomány legalább egy részét állami kezelésbe vennék. Gál András Levente kormánybiztos a Kossuth rádiónak nyilatkozva emlékeztetett, hogy az egykori Párttörténeti Intézet Rákosi Mátyás 60. születésnapján költözött a Kossuth térre; a korábbi kezelő pedig semmis szerződésre alapította a használati jogot. Ezzel együtt a kormánybiztos „értéket létrehozni képes szellemi műhelyként” ismeri el a Politikatörténeti Intézetet, és emlékeztetett, hogy tíz éve már volt egy hasonló vita, amely „egyfajta kultúrharccá vált”, és bízik benne, hogy a kérdést higgadtan el lehet dönteni. A kormány megegyezni szeretne, nem pereskedni – tette hozzá. (A kormánybiztos azt ígérte, megtérítik a Politikatörténeti Intézetnek az elmúlt húsz évben igazolhatóan az Alkotmány utcai ingatlanon végzett értéknövelő beruházásait.)

Földes György kifejezetten szerencsétlennek tartja, hogy a kormány összekapcsolta az intézet által őrzött levéltári anyagok elvételét és az épülethasználat ügyét. Ez azt a látszatot kelti – mondta a főigazgató –, mintha először el akarnák venni iratokat a PTI-től, hogy aztán kisebb épületbe költöztessék őket. Gál András Levente ezt nem is titkolta: amikor csütörtökön a Kossuth rádióban vitáztak a témáról Földessel, azt mondta, hogy a fejlesztési tárca által indított felügyeleti eljárás nyomán valóban kiderülhet, hogy kisebb terület is elegendő az intézet számára. Az 1000-1500 négyzetméteres ajánlatukat azzal is magyarázta, hogy a PTI-nek csak 35 munkatársa van, ebből tízen kutatók. Földes György ezzel kapcsolatban emlékeztette a kormánybiztost, hogy évek óta nem kapnak állami támogatást, így a szükségesnél egyre kisebb létszámmal dolgozhatnak. Mégis törvényesen, átláthatóan és ellenőrizhetően működnek; az iratok a jogszabályoknak megfelelően kutathatók. Hozzátette, a jelenlegi jogszabályok alapján nem lát lehetőséget arra, hogy a szóban forgó dokumentumok ne az intézet kezelésében legyenek, és bízik abban, hogy a kérdést sikerül jogállami módon rendezni.

Az intézetnek április 15-ig kell válaszolnia a kormányzat ajánlatára. Az ügy lehetséges kifutását firtató kérdésünkre Földes György azt felelte, a megoldás könnyen és gyorsan megtalálható, ha olyan új ajánlatot tenne a kabinet, amely a tudományos intézet jogaira, érdekeire is figyelemmel van. Ennek keretében megállapodhatnának az ellentételezésről, és ebben az esetben a gyors kiköltözésnek nincs akadálya. „Bízom benne, hogy ezt az utat fogjuk járni” – tette hozzá.