A tárcavezető egy egészségesebb adószerkezetről elmélkedik, amely, ha az EU engedné, tartalmazna egy ötkulcsos – 5, 15, 21, 25, 30 százalékos – áfát, de a miniszter ír a pénzügyi forgalmi/tranzak ciós adó bevezetéséről is. Felvet egy egyszerűbb vállalkozói adót a 30 fő alatti cégeknek, illetve szabad vállalkozási zónákat, amelyek kedvező adózási feltételeket jelentenének az ott működő társaságoknak. Szóba kerül az ingatlanadó is, aminek a „kevésbé rossz” megoldása az lenne, ha az önkormányzatok szednék be.

Matolcsy foglalkozik az élőmunka adózásával is, ami szerinte halad az öt kulcs felé. Utóbb a Nemzetgazdasági Minisztérium arról tájékoztatta a Portfolio.hu-t, hogy a tárcavezető a 27 százalékos szociális hozzájárulási adóra gondolt, illetve az ott nyújtott különböző kedvezményekre.

„Első hallásra a szóba hozott intézkedések egyetlen célt szolgálnának: mindenáron megmenteni az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadót, és betömni azokat a lyukakat, amelyeket a költségvetésen ütött” – mondta lapunknak Békesi László közgazdász, volt pénzügyminiszter. Szerinte az elmúlt időszakban az adórendszerben torz átrendeződés zajlott: a magasabb fi zetésű, többgyerekes családok esetében a jövedelmek nettó növekedését láttuk, máshol legfeljebb a pozíciók megőrzéséről van szó. A változások politikai hatása a kormány számára pozitív volt, hiszen az adócsökkentések és a kedvezmények haszonélvezői a Fidesz legerősebb szavazóbázisa, a többgyerekes, magasabb jövedelműek voltak. Gazdaságpolitikailag azonban minden rosszul alakult: az új adórendszer nem dinamizált, hatása ellensúlyozására potenciális növekedési forrásokat kellett kivonni, a magyar gazdaság gyakorlatilag befagyott – mondja Békesi.

Az első évben a 16 százalékos szja 500 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelentett a korábbi adótáblához képest, a családi kedvezmények révén pedig további 170-180 milliárd forint maradt a lakosságnál. Ezt a lyukat sikerült betömni a magán-nyugdíjpénztári vagyonnal és az ágazati különadókkal. A jövő évtől azonban sem a pénztári vagyon, sem a válságadók nem állnak rendelkezésre. „Csak a bankadó átnevezett változata maradna, a pénzügyi tranzakciós adó, amely ebből kiindulva vélhetően nem a bankrendszerben felmerülő esetleges baj esetére jelentene tartalékot, ami elvileg az európai Tobin-adó célja” – állítja a közgazdász. Szerinte, az előbbieket összevetve, jövőre 1000 milliárd forintos lyukat kell valahogyan betömnie a kormánynak.

Ahhoz, hogy Matolcsy György írását érdemben lehessen értékelni, tudni kellene, hogy az 1000 milliárdnak mekkora részét kívánja kiadáscsökkentéssel és mekkora részét bevételnöveléssel pótolni. Vagy hogy a nettó jövedelempozíciókat hol akarja növelni, csökkenteni. Arról is többet kellene tudni, hogy tervez-e átcsoportosítást a vállalkozások és a lakosság között. A cégek már eddig is sokat veszítettek, további elvonás súlyos hiba lenne. Ha azonban a lakosság viszi majd a hátán a változásokat, akkor meg kellene mondani, hogy ez mely csoportokat érinti, és hogyan.

A miniszter konkrét felvetéséről, a szerinte kívánatos változásokról a volt pénzügyminiszter azt mondta, a progresszív ingatlanadóra nagy szükség lenne, az ingatlan ugyanis megfogható, nem lehet eltüntetni, mint egyéb jövedelmeket. Igaz, megadóztatása nem kedvez a Fidesz szavazóbázisának. Az ötkulcsos áfa azt jelentené, hogy a kormány még a jelenleginél is jobban, durván elszakítaná a hazai árakat az uniós árszínvonaltól. „Emellett attól függően, hogy az egyes termékcsoportok mely kulcs alá kerülnének, az intézkedés inflációs hatással is járna, amely miatt a jegybanknak esetleg újra be kellene avatkoznia, az alapkamat emelése pedig tovább gyűrűzne a gazdaságba” – folytatta a közgazdász.

Miközben elvileg az lenne a cél, hogy a teljes bruttó bérre eső jövedelemelvonás, az úgynevezett adóék csökkenjen, a kormány differenciáltan ugyan, de növelné azt, legalábbis ha Matolcsy írása nemcsak elmélkedés, hanem konkrét elképzelés, amelyet most teszelnek. A megfogalmazott intézkedések összességében fékezik a foglalkoztatás és a gazdaság növekedését – vonja meg a mérleget a volt pénzügyminiszter, aki szerint minden felvázolt lépés szembemegy a modern adópolitikával, amelyet a semlegesség, a kevés kedvezmény, valamint a progresszivitás jellemez. Békesi László zárszava: „Ha ezzel mennénk az IMF-hez tárgyalni, körberöhögnének bennünket, és a megállapodás szóba sem jönne.”

30%

AZ ÖTKULCSOS áfarendszer csúcsán 30 százalékos áfát kellene fizetni a nemzetgazdasági miniszter elképzelései szerint.