– Ötoldalú, szakértői szintű, eseti munkacsoport jön létre – jelentette be Fellegi Tamás. A testület dolga, hogy körvonalazza, „milyen konkrét formát öltsön a csomag, amelyik a magyar jegybanki függetlenséggel kapcsolatos szabályokat tartalmazza”.

Valójában azonban nem ilyen rózsás a kép. Megbízható forrásaink szerint a Nemzetközi Valutaalap előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar kormány a török kártyát próbálja megjátszani, vagyis addig igyekszik elhúzni a tárgyalásokat, illetve azok megkezdését, amíg a piaci helyzet kedvezőre nem fordul. Viszonylag rendszeresen folynak ugyan egyeztetések a hitelkérők és a hitelnyújtók között – a Fellegi-féle amerikai utak ezek töredékét jelentik –, ám a vitatott kérdésekkel kapcsolatos javaslatok megtárgyalását hátráltatja, hogy a legmagasabb szintről, Orbán Viktor miniszterelnök közvetlen környezetéből nem érkezik meg a továbblépést lehetővé tévő visszajelzés.

Pedig a problémás területekről „már millió alkalommal egyeztettek a felek”, ahogy a tárgyalásokra rálátó megbízható forrásunk fogalmazott. Vagyis nem állja meg a helyét a kormány hivatkozása, hogy még mindig nem tudja, milyen feltételeket támaszt az Európai Bizottság, illetve az IMF. Azzal is tisztában kell lennie a kabinetnek, hogy amíg nem öntik jogszabályokba a hitelnyújtók elvárásait, azokat nem fogadja el a parlament, addig nem kezdődnek el a tárgyalások. Pedig a kormány úton-útfélen hangoztatja, hogy tőle bármelyik pillanatban elindulhatnak a hivatalos egyeztetések. Legutóbb olyan jelzések érkeztek, hogy már áprilisban megkezdődhetnek a tárgyalások, ezt azonban forrásaink kizárták. Valójában még a következő hetek menetrendje sem tisztázott, nincsenek előre lekötött találkozók az IMF-fel. Úgy tudjuk, a valutaalapnál azzal számolnak, hogy nyár előtt is csak abban az esetben ülhetnek asztalhoz a felek, ha egy piaci fordulat erre kényszeríti a kabinetet. Tekintettel a mediterrán európai országok romló finanszírozási kilátásaira, szakértők nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a következő két hónapban romlik a piaci hangulat. „S akkor a piac kikényszeríti azt, amire a kormány nem hajlandó: a tárgyalásokat”, mondják forrásaink, akik szerint arra nem lehet számítani, hogy az IMF „borítja fel az asztalt”, és a tárgyalási pozíciók befagyására hivatkozva egy közleményben lezártnak nyilvánítja az egyeztetéseket. „Biztosat azonban nem lehet mondani, ilyen helyzetbe – finoman fogalmazva – nem sűrűn kerül az IMF” –állította nyilatkozónk.

Az MNB mellett az adórendszer a másik fontos ütközőpont: jelenleg az a valutaalap álláspontja, hogy ha a kormány foggal-körömmel ragaszkodik az egykulcsos adóhoz, hát tartsa meg, de akkor a paramétereken kell változtatnia. Növelheti a 16 százalékos kulcs mértékét, érvényben tarthatja a szuperbruttót, és még számos más elképzelés is lehet. Az ingatlanadó változatlanul szerepel a repertoárban, erről egyébként tegnap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is megnyilatkozott. Szerinte ha be kell vezetni, akkor kerüljön az önkormányzatokhoz, mert az a „kisebb rossz”. Az IMF-ben tudomásunk szerint viszont azt tartanák jónak, ha központosított lenne az adó kivetése, beszedése, mert így elkerülhető lenne a korrupció. 

Fellegi Tamás csütörtökön az IMF székháza előtt