Mesterházy nagytakarítást végzett
Ezzel egyszersmind kizárta annak lehetőségét is, hogy a belső vitákra és a szervezeti problémákra hivatkozzon a jövőben a támogatottsági index meglehetősen lassú felfelé kúszása miatt. „Attila nem átvette a rendszert a régiektől, hanem újat épített” – mondta egyik, az MSZP-ben erős befolyással bíró forrásunk, hangsúlyozva: Mesterházy sokakat meglepő módon volt képes kiugróan sikeres szervezetépítésre, szövetségek kötésére és saját, szilárd támogatói bázis kiépítésére.
„A kongresszusi eredményből levezethető, hogy a párton belül hatvanszázalékos a valódi támogatottsága, ami kifejezetten erős legitimációt ad a számára. Ezzel együtt persze nagy rizikót és felelősséget is. Innentől elsősorban rajta múlik, hogy mennyire lesz eredményes a párt, az őt most feltétel nélkül támogató alsóbb szinteken pedig ezt előbb-utóbb számon fogják kérni” – nyilatkozott egy másik forrásunk a tisztújítás eredményével kapcsolatban.
Az bizonyos, hogy Mesterházy nagytakarítást végzett a szervezetben. Szinte teljesen újraírta a pártalapszabályt, a régi „nagybölényeket” hátrébb tolta, és jelzésértékű az is, hogy új pártigazgatót neveztek ki: Puch László helyére Mesterházy korábbi kabinetfőnöke, Velez Árpád került. Az „öregekkel” kapcsolatban a pártelnök arra külön figyelmet fordított, hogy bár a „kirakatból kivette őket”, de mindegyikük érdemi háttérfeladatot kapott, vagyis továbbra is számít rájuk. Erre utalt Mesterházy egyébként állítólag a zárt körben elmondott kongresszusi beszédében is, amikor csapatjátékról és a csapat mögött fontos szerepet betöltő gyúrókról, sportpszichológusokról és alapozó edzőkről beszélt.
Az új elnökség összetétele kapcsán ugyanakkor sokan megjegyzik, hogy szinte egyetlen fajsúlyos politikus sem kapott helyet benne, ami egyúttal azt is jelentheti, hogy stratégiai kérdésekben Mesterházynak nem lesz ellensúlya a testületben. Tény, hogy – bár sok az újrázó (Harangozó Tamás, Korózs Lajos, Teleki László, Kunhalmi Ágnes és Szanyi Tibor) –, az újonnan tisztséget szerzők (Bangóné Borbély Ildikó, Demeter Márta, Tóth Bertalan, Varga László, Winkfein Csaba) között csak kevesen tudhatnak maguk mögött kiugróan erős politikai súllyal járó pártkarriert. Az új elnökség szerdán ülésezett,megtárgyalták, hogymilyen munka megosztásban dolgoznak majd, a testület működési szabályzatát pedig két héten belül állítják össze. A feladatleosztásra vonatkozóan az elnökségi tagok pályázatai adhatnak némi kapaszkodót.
Kunhalmi Ágnes az oktatásüggyel foglalkozik, Harangozó Tamásé az igaz ságügyi és rendészeti terület, Korózs Lajosé a szociális és nyugdíjügyek, Teleki László pedig a romakérdésben érzi otthon magát. A volt romaügyi államtitkár pályázatában egyébként a többi között az olvasható, hogy „el kell tudni érni az MSZP-ben a Roma Ügy iránti befogadást”. A pécsi Tóth Bertalan pályamunkájában a közigazgatási kérdéseket emelte ki saját területként, de értekezett a koordinálatlan ellenzéki médiáról, a kommunikáció javításáról és a „Fidesz gengszter terrorján” való áttörés szükségességéről is.
A Hajdú-Bihar megyei Bangóné „világos és érthető” programkészítést szorgalmazott a pályázatában, a zuglói Demeter Márta pedig a fiatalok, a nők és a kisgyermekesek érdekeit tartaná szem előtt. Szerinte a XXI. századi MSZP egyik legfontosabb feladata a médiumok által agymosott fiatalok megszólítása. Egyik (később vélhetően vitát generáló) megjegyzése szerint már általános iskolás korban szükséges nagy hangsúlyt helyezni a szexuális felvilágosításra. Winkfein Csaba a választásra való felkészülést helyezte előtérbe, továbbá a 35 év alattiak felé nyitást. Varga László volt Societas-elnök pedig borsodiként arra hívja fel a figyelmet, hogy kormányváltás nem jöhet létre „Északkelet-Magyarország és Budapest” összefogása nélkül.
