Közzétették Orbán Viktor szakdolgozatát
Az Origo hírportál tegnapi értesülése szerint Réthelyi Miklós, a felsőoktatásért felelős miniszter személyesen konzultált Orbán Viktorral, mielőtt olvasatlanul visszaküldte az egyetemnek a Schmitt doktorijáról szóló tényfeltáró jelentést. Ez azért perdöntő, mert amennyiben a kormányzatnak minimálisan is szándékában állt volna „megmenteni” Schmitt Pált, meglett volna rá a lehetősége: az egyetem előzékenyen a fenntartót képviselő miniszternek engedte át azt a jogot, hogy eldöntse, milyen következtetést kíván levonni a vizsgálat semmitmondóan megfogalmazott eredményéből.
Tulassay és a kormány akaratát közvetítő Réthelyi között tudomásunk szerint változatlanul feszült a viszony, előbbi ugyanis úgy értelmezi a történteket, hogy egyrészt magára hagyták, másrészt viszont hibáztatják egy olyan lépés miatt, amit mindenképpen meg kellett tennie. A rektor egyáltalán nem a bizalom jelének tekinti, hogy a két hónapos „felmondási idejét” le kell dolgoznia. Időközben a Magyar Orvosi Kamara közleményében kifejezetten azt kérte Réthelyitől: ne fogadja el a lemondást. Az egyetem 117 professzora kedd este ugyancsak nyilatkozatban rögzítette, hogy egyetért a szenátusmúlt heti, Schmitt Pál doktori címét visszavonó döntésével, és kiáll a rektor mellett, szerdán pedig a magyar orvostársaságok fejezték ki szolidaritásukat Tulassayval.
A doktoriügy, illetve Lázár Jánosnak az egyetemi diplomák átvilágítását sürgető szavai kapcsán került az érdeklődés középpontjába Orbán Viktor szakdolgozata is, amelynek „titkosságát” szerdán feloldották, a teljes anyagot felrakták az orbanviktor.hu-ra.
A diplomadolgozatot dékáni utasításra, Péterfalvi Attilának, az adatvédelmi hatóság vezetőjének egyetértésével zárolta az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar könyvtára, ám lapunk cikke nyomán a miniszterelnök személyes szóvivője útján azt kérte: tegyék hozzáférhetővé a szöveget. A Társadalmi mozgalom a politikai rendszerben (a lengyel példa) című dolgozat érdekessége, hogy a könyvtár 1988-as keltezéssel tartja nyilván, miközben Orbán (nyilvános életrajzai szerint) 1987-ben végzett az ELTE-n, és ’88-ban már a Mezőgazdasági Minisztérium vezetőképző intézetében dolgozott (tegnap a könyvtár illetékese megerősítette: a dolgozat ’88-ban került be az állományukba, de a védés ’87-ben volt).
A jelenlegi miniszterelnök egy korábbi interjúban így nyilatkozott a műről: „Megpróbáltunk Lengyelországból importálni politikai stratégiát, módszereket. Tanulmányoztuk a Szolidaritás különböző időszakokban alkalmazott stratégiai és taktikai elemeit. Ebből írtam a szakdolgozatomat is. Társadalmi mozgalom a politikai rendszerben (a lengyel példa). A Társadalmi mozgalom a politikai rendszerben elméleti elemzés, a hozzá csatlakozó lengyel példa pedig esettanulmány. Meg is jelent az írásnak egy bővített változata a Századvég második számában.” Orbán Viktor Fellegi Tamással (jelenleg az Orbán-kormány tárca nélküli minisztere) közösen valóban hosszabb tanulmányt publikált a témáról a Századvég című folyóirat harmadik, 1987-es számában.
A diplomamunka felbukkan kollégánknak, Pünkösti Árpádnak a Szeplőtlen fogantatás című, a Fidesz indulásáról írt riportkötetében is. Pünkösti azt írja, Samu Mihály tanszékvezető egyetemi tanár írásos véleménye szerint „a szakdolgozat szakirodalmi háttere, elméleti fogalomrendszere messze túlhaladja a szokásos szakdolgozati szintet. A társadalmi mozgalmak és a szocialista civil társadalom problematikájának vizsgálata még a szaktudományi magyar irodalmat nézve is újszerű és egyéni.” A bírálónak annyiban kétségkívül igaza volt, hogy az alapvetően a lengyel hatalom és a Szolidaritás szakszervezet együttélését, a társadalmi önszerveződés és a szocializmus viszonyát elemző dolgozat témájának Magyarországon akkoriban érthető okokból semmiféle komoly szakirodalma nem volt (a Fellegi–Orbán-féle tanulmány is döntően külső forrásokra hivatkozik). Az egyébként jeles eredménnyel zárult védés alkalmával Samu Mihály megjegyezte: „sem a dolgozat keretei, sem a szerző jelenlegi ismeretei nem elegendőek a kérdéskör részletes kidolgozásához”. (Samu egyebek között arra célozhatott, hogy Orbán a megírás idején még nem rendelkezett szaknyelvi szintű angolnyelv-ismerettel.)
A diplomamunkák nyilvánosak
A diplomamunka hozzáférhetőségével kapcsolatban Majtényi László volt adatvédelmi biztos eljuttatta hozzánk egy 1997-es, még ombudsmanként szignált állásfoglalását.
A biztos egy Torgyán József doktorijával kapcsolatos megkeresés kapcsán akkor így érvelt: „Nem indokolt a betekintés engedélyezését a szerző hozzájárulásától függővé tenni.
A könyvtárak állományába tartozó tudományos művek megismerésének joga elsősorban a könyvtárat alanyi jogon használókat illeti meg (különösen korlátozott nyilvánossággal működő egyetemi vagy kari könyvtár esetén), de ez a jog az ismert politikus szerző személyére, közszereplésére tekintettel más személyeket is megillethet. A hatályos magyar jog szerint csak az az irat, dokumentum lehet »titkos« vagy »nem nyilvános«, amelyet pontosan körülírt jogszabályi felhatalmazás alapján illetékes szervek vagy személyek hivatalos eljárás során megfelelő indokokkal írásban minősítettek, illetőleg amelyek nyilvánosságát törvény korlátozza. A tudományos alkotások megismerhetőségét, ha a szerző országosan ismert közszereplő, politikus, a mű titokminősítése hiányában biztosítani kell.”
