Nem hárítja el Kövér László magától, hogy kövesse Schmitt Pált az államfői székben – legalábbis ez derül ki, a ma utcára kerülő Heti Válasz hasábjairól. A fideszes politikus, az Országgyűlés elnöke a lapnak adott exkluzív interjúban viszont hozzátette: „korábban is volt olyan személy, akit erre a tisztségre alkalmasabbnak gondoltam, most is van”.

Ne felejtsük el Schmitt Pált!

„Kövér László nem örül neki, hogy a miniszterelnök őt szeretné elnöknek, de ha muszáj, elvállalja” – ezt a politikus közvetlen környezetéből mondták szerdán reggel lapunknak. Ezek szerint Kövér László legfeljebb feltételes igent mondott Orbán Viktornak. Ezt a feltételezést erősíti, hogy a még hétfőn, fideszes forrásból kiszivárogtatott hírekkel szemben ma mégsem választ új elnököt az Országgyűlés – holott ez volt a terv.

A házelnököt valószínűleg azért is szeretné Orbán Viktor, mert a „szabadságharcos” kommunikációt viszi, az IMF-ről például a Le Monde-nak azt nyilatkozta: „Nem mi vagyunk azok, akik időhúzásra játszanak. Más játszik velünk, egyrészt azért, hogy megalázzon, és talán azért, mert egy újabb mély pénzügyi válságra számítanak, amely rugalmasabbá tenné a magyar kormányt”. Csodálkozott azokon, akiket felháborít, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének esküt kell tennie az új magyar alkotmányra. „Mit akarnak, mire tegye le az esküt, a Harry Potter harmadik kötetére?” – kérdezett vissza. Ez a retorika a jobbikos szavazóknak is rokonszenves lehet. Erre a hangütésre a miniszterelnöknek akkor lesz igazán szüksége, amikor a kormány aláírja az IMF-megállapodást – vélik fideszes forrásaink.

Mindamellett a Népszabadság számolt be elsőként arról 2010 nyarán, hogy Kövér László már akkor Áder Jánost ajánlotta Schmitt Pál helyett köztársasági elnöknek, amikor Orbán Viktor ragaszkodott a volt olimpikon jelöléséhez. Kövér László minden szempontból alkalmasnak tartotta az előzőleg Brüsszelbe, az Európai Parlamentbe „száműzött” fideszes politikust, de információink szerint akkor Orbán Viktor nem akart egy Sólyom Lászlóhoz hasonló karakterű „száraz jogászt” jelölni, ezért is került le Áder János a napirendről. Most, ha Kövér mégsem vállalná, az EP-képviselő lehet a befutó. Áder „erősen gondolkodik”, de feladattudatos – erősítették meg lapunknak fideszes források. Tegnap Kövér László és Áder János alkalmasságára vonatkozó újságírói kérdésre Gulyás Gergely fideszes képviselő azt mondta: „kiváló emberekről beszélünk”.

A Fidesz elnöksége ma összeül, és valószínűleg állást foglalnak arról, kit jelöljön Orbán Viktor államfőnek. A hivatalos jelölés viszont csak április 16-án történik meg. Így az új alaptörvény parlamenti elfogadásának egyéves évfordulóján, április 18-án választhat új köztársasági elnököt az Országgyűlés, a Fidesz–KDNP-kétharmad. Schmitt Pál tavaly egy héttel az elfogadás után, április 25-én látta el kézjegyével az új „húsvéti” alkotmányt.

Lapunk fideszesektől úgy értesült: Orbán Viktor miniszterelnök „egy szép közfeladatot” szeretne a lemondott államfőnek. „Ezt mindenképpen megérdemli Schmitt Pál”. Van, aki nagyköveti posztra gondolt, mások viszont azt mondták: amíg a bíróságon nem védi meg igazát, nem képviselheti Magyarországot a plágium miatt. Ezen túlmenően az is kérdéses, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hogyan jár el vele szemben. De a fideszesek és a KDNP-s Pálffy István is méltatta a volt államfőt, a kormányoldalon az a retorika, hogy lemondásával „erkölcsi magaslatokra helyezkedett”. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca KDNP-s államtitkára még hétfőn, a lemondás után azt nyilatkozta munkatársunknak: „Igen, kellene neki valamilyen közfeladat. Ne felejtsük el Schmitt Pált!”

MSZP: négyötödös legyen az államfő

Az ellenzéki pártok államfőválasztásba való beleszólásának a garanciáiról egyeztetett az MSZP, az LMP és a Demokratikus Koalíció. Az MSZP az alaptörvény módosítását kezdeményezi, hogy az államfőt ne kétharmados, hanem négyötödös többséggel válassza meg a parlament. Tóbiás József arra, hogy az MSZP részéről aktuális-e Sólyom László jelölése, azt mondta: mivel a konzervatív többség választhat köztársasági elnököt, azt tartják fontosnak, hogy olyan köztársasági elnök legyen, aki nem pártkatona, hanem képes alárendelni saját értékrendjének képviseletét a nemzeti érdekeknek. Mesterházy Attila ilyen karakternek nevezte Sólyom Lászlót, Pálinkás Józsefet és Vizi E. Szilvesztert. Az új alaptörvénnyel elvették a lehetőségét, hogy az ellenzék köztársasági elnököt jelölhessen, az eddigi 50 helyett már 78 képviselő ajánlása szükséges.

Karácsony Gergely, az LMP politikusa szerint az a kérdés, van-e bármilyen garancia arra, hogy az ellenzéki pártoknak „lapot osztanak” a jelöltállításban. Varju László, a DK-hoz tartozó független képviselő közölte: a DK továbbra is Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetőjének jelölését támogatja.

A Jobbik Morvai Krisztinát, a párt európai parlamenti képviselőjét és Für Lajos volt országgyűlési elnököt jelöli a köztársasági elnöki posztra – jelentette be Vona Gábor, a párt elnöke. Für Lajos már reagált is a hírre és közölte: nem vállalja a felkérést.