Nem találta meg azonnal a hétfőn lemondott Schmitt Pál utódát a miniszterelnök, noha eredetileg az volt a Fidesz terve, hogy csütörtökön az Országgyűlés már meg is választja az új köztársasági elnököt. Hétfő késő estére viszont kiderült, hogy a jelölés bonyolultabb lesz. A kormányoldalon kéthetes szereplőválogatásra, „castingra” készülnek. Orbán Viktor mint a Fidesz elnöke csak húsvét után, április 16-án nevezi meg jelöltjét. Addig semmilyen nevet nem mondanak, a fideszes és a KDNP-s képviselők számára nyilatkozatstopot rendeltek el. A lapunknak név nélkül nyilatkozók közül volt, aki visszautasította, hogy a miniszterelnököt „eminens pártpolitikai érdekei” vezérelnék. De volt olyan forrásunk is, aki szerint nem is lehet kérdés a politikaelvűség, „mert ilyen időket élünk...”

A miniszterelnök a tartalék jelölttel

„Schmitt Pálhoz azért is ragaszkodott Viktor két éve, mert olyan kedves, nagypapás elnököt akart, amilyen Göncz Árpád volt a másik oldalról. Most fideszes, politikus, aktivista, szabadságharcos elnököt akar” – mondta lapunknak egy jobboldali politikus, megmagyarázva azt a kritériumrendszert, amelyről a miniszterelnök a Fidesz–KDNP zárt frakcióülésén beszélt hétfőn. Azt, hogy az új elnök „alkotmányozó” is legyen, azért emelte ki, mert fontos szimbolizálni Magyarország szuverenitását, ezt a szuverenitást pedig a „húsvéti” alaptörvény testesíti meg.

Orbán Viktor fontosnak ítéli – folytatta forrásunk –, hogy a következő elnök magáénak érezze az új, a már a Fidesz–KDNP által megalkotott és elfogadott alaptörvényt, és legyen úgy az „atyja”, ahogyan Sólyom László volt az 1989-es alkotmánynak. Azaz, ha kell, meg is tudja védeni az abban lefektetett államrendet, alkotmányos intézményeket – akár az Európai Bizottsággal vagy a velencei bizottsággal szemben, akár 2014 után egy baloldali kormányzó hatalommal szemben. – Nincs ugyanis garancia rá, hogy a Fidesz győz a 2014-es választásokon. A miniszterelnök számára ezek a szempontok meghatározóak: a kétharmad által kialakított centrális erőtér nem sérülhet alkotmányosan sem 2014 előtt, sem a választások után, kormányváltás esetén sem.

A miniszterelnök által ismertetett kritériumrendszer Kövér Lászlóra van írva, „noha politikailag megosztó, végletes, nehezen írható le úgy, hogy a nemzet egységét testesítené meg”. De alkotmányozó, az „alaptörvény asztalánál” megvásárolható alkotmányt is a házelnök látta el személyes aláírásával. Orbán régi harcostársa, és kevés ember van, akiben jobban megbízik a miniszterelnök, így nem csoda, ha a valamikori „zárt szerzetesi férfiközösségből” szeretne jelöltet – emlékeztettek fideszesek.

Kövér ismerői szerint mindig is feltétel nélküli lojalitást tanúsított Orbán iránt, akkor is, ha homlokegyenest más véleményt képviselt. (A kormánynévsor láttán kikelt magából, illetve Schmitt Pált „lepaprikajancsizta”.) A nyilvánosság előtt viszont soha nem bírált, belső források szerint azt szokta mondani: „Viktornak enélkül is van épp elég baja.” Viszont úgy mondják, hogy nem ambicionálja az államfői posztot, nem akar a Várba költözni, nem szereti a protokolláris feladatokat, a reprezentációt, és nem érzi úgy, hogy pályafutását meg kellene koronáznia e magas tisztséggel. (Ha házelnök marad, Gulyás Gergely fideszes képviselő lehet a háznagy, aki részben leveheti válláról a reprezentáció terhét.)

A házelnököt „gyurmázzák” – fogalmaztak lapunknak. Schmitt Pál lemondása után hétfőn munkatársunk is azt látta a parlamenti folyosón, hogy hol a házelnök ment a miniszterelnökhöz, hol Orbán látogatta meg, és órák hosszat beszéltek. Vannak, akik abból, hogy Kövér bocsánatot kért az ellenzéktől – igaz, Latorcai János KDNP-s alelnök útján –, amiért hétfőn méltatlanoknak nevezte őket arra, hogy a parlamentben üljenek, arra következtetnek, hogy mégis hajlik az elnöki szerepre. Fideszes források ezt nem erősítették meg, bár az, hogy a házelnök hétfő késő este azt nyilatkozta, hogy „most nem aktuális” a jelöltségét firtatni, arra utalhat, később aktuális lehet. Mivel Orbán hétfőn szűk körben Kövért és Áder Jánost említette, forrásaink adottnak tekintik, hogy ha a házelnök nem él a lehetőséggel, a Brüsszelbe „száműzött” EP-képviselő költözhet a Sándor-palotába. Akkor is, ha Áder nem „alkotmányozó”, és nem is áll kifejezetten jobbra Orbántól.

Trócsányi László alkotmányjogászt ajánlotta Orbán figyelmébe az iPaden alkotmányozó Szájer József EP-képviselő. A párizsi nagykövet nem politikus, az azonban fideszesek szerint is figyelemre méltó az önéletrajzában, hogy volt brüsszeli nagykövet, 2005-ben a velencei bizottság tagja volt, szakterülete az európai közjog. „Igazi jogtudós, és a szabadságharcos időkben alkalmas államfő is lehetne, mert konzervatív” – mondta az egyik fideszes, aki támogatná.