– Két hete az iskola honlapján megjelent egy közlemény. Ebből tudtuk meg, hogy a költségvetési megszorítások miatt megváltoztak a működési feltételek. A szülői munkaközösség a jövő hétre találkozót hívott össze, itt akarjuk kitalálni, hogy miként tudjuk összefogni a saját erőinket. A megszorításoknak van érzékelhető következményük, egy hete megszűntek az ingyenes szakkörök, leálltak a sport-, az informatikai és egyéb szakkörök is. Ezek a megszorítások a fiamat is érintik – meséli egy szülő, akinek a gyereke a XII. kerületi Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskolába jár.

A szülők azt találgatják, vajon miért csökkentette az önkormányzat az iskolára szánt költségvetését. Többen úgy vélik, jövőre az iskolák állami tulajdonba kerülnek, ezért a jelenleg még fenntartói szerepben lévő önkormányzatok nem érdekeltek abban, hogy szűkülő forrásaikból a korábbi színvonalhoz szükséges pénzt kigazdálkodják. Szebedy Tas, a Városmajori gimnázium igazgatója nem tartja kizártnak ezt a lehetőséget.

Az önkormányzatok egy része – így a XII. kerületi is – jó gazdája volt az oktatási intézményeinek, és a törvényhez képest többletforrásokat csoportosított az iskolákhoz. – A Hegyvidéki Önkormányzatnál csökkentek a bevételek, és el kell kerülni a csődközeli helyzetet. Nem tudnak számunkra annyi pénzt biztosítani, amennyiből az eddig megszokott magas színvonalat tartani tudjuk – mondja Szebedy Tas. – Racionális döntés, ha egy önkormányzat a nem létező bevételeiből nem költ olyan intézményekre, amelyek jövőre már nem is az ő tulajdonában lesznek. Ezt nekünk el kell fogadnunk, mert a törvényi kötelezettség feletti támogatás esetében a többletforrás fenntartói erőfeszítést igényelt eddig is, tehát örülnünk kell annak, hogy eddig volt erre mód – fejti ki, hozzátéve: szülői segítség ide vagy oda, nem fog tudni annyi pénzt biztosítani,mint a fenntartó eddigi támogatása, s ezért valószínű, hogy a megszokott magas színvonalukból kénytelenek lesznek engedni.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke nem először találkozik a problémával. Az érdekképviseleti vezető az önkormányzati zsonglőrködés számos formájával találkozik: túlélésük érdekében a települések így vagy úgy, de megpróbálnak felkészülni az államosításra. Egy részük az egyházaknak próbálja adni – vagy már át is adta – iskoláját, mások felsőoktatási intézményeknél lobbiznak. A PSZ olyan jelzéseket is kapott, hogy – hasonlóan a Városmajori gimnázium fenntartójához – az önkormányzatok nem törik magukat azért, hogy a még néhány hónapig fenntartásukban lévő intézmények költségvetését ugyanolyan színvonalon biztosítsák, mint korábban. – Olyan iskoláról is tudunk, ahol a fenntartó összevonta az osztályokat, így az egyik épülete kiürült. A felszabaduló helyiségeket az önkormányzat másra hasznosíthatja, így az épületet nem veszi el az állam – mondja Galló Istvánné.

Mint ismert, a felsőoktatási intézmények fenntartásában lévő gyakorló iskolák, így az ELTE-hez tartozó Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, az Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium és a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola is jelezte a szülők és öregdiákok felé, hogy több millió forint hiányzik a tanév végéig a zavartalan működéshez. Az Apáczaiban kénytelenek voltak létszámot csökkenteni, a Radnótiban pedig a szülők jótékonysági koncertet szerveztek.

És mi történik azokkal az oktatási intézményekkel, amelyeket már átvett az állam? Náluk legalább ekkora a zűrzavar. A megyék fenntartásában lévő oktatási intézményeket – szám szerint 214-et – a hatályos törvény értelmében január elsejétől átvette az állam. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló 2011. évi törvény azt is kimondja, hogy március 31-én lejárt a jelenlegi intézményvezetők megbízatása. Ezért január 20-án új igazgatói pályázatot írtak ki a kormányhivatalok. A számos szakmai szervezet – így az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Közoktatási Intézményvezetők Munkáltatói Szövetsége, az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége, a Gimnáziumok Országos Szövetsége, a Magyar Szakképzési Társaság – tiltakozott Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkárnál és Réthelyi Miklós miniszternél, hogy ne tanév közben szüntesse meg az érvényes vezetői megbízásokat. „Ez az eljárás az érintett 214 intézmény életét súlyosan megzavarja, működését veszélyezteti, továbbá a jövőre állami fenntartásba kerülő több ezer intézmény vezetését is elbizonytalanítja” – adnak hangot aggodalmuknak közleményükben. Teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a tiltakozásukat.

– Egy hónapot adott a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma arra, hogy az igazgatói pályáztatás procedúrája lezajlódjék. Az érdekképviseletek és számos szakmai szervezet előre jelezte az államtitkárságnak, hogy ennyi idő alatt nem lehet 214 intézmény élére új igazgatót kinevezni, így nem fogják miniszteri aláírással április elsejétől kinevezni az új vezetőket – mondja Galló Istvánné. A PSZ elnöke hozzáteszi: a teljesen indokolatlan eljárást leállíthatta volna a miniszter, Réthelyi Miklósnak erre a döntésre lehetőséget biztosított volna a törvény. Miután a kormányban érzékelték, hogy valóban képtelenség ennyire rövid idő alatt lebonyolítani a pályázatokat, március 31-én, egy nappal az új igazgatói kinevezések hatálybalépése előtt kormányhatározatot adtak ki. Ebben a tanév végéig meghosszabbították az igazgatók kinevezését. Beigazolódott a szakma aggodalma.

– Szombaton a közlönyben megjelentetni, hogy hétfőtől mégsem lesznek új igazgatók? Mindenki bizonytalan már. Ez egész jelenlegi állapotra jellemző. Az igazgatói kinevezéseknek 1987 óta jól szabályozott eljárásrendje van. Ezt dobták ki és írták felül a megyei konszolidációs törvényben. Egy kormányrendeletben, azaz egy alacsonyabb szintű jogszabályban akarnak egy törvényt felülírni. Teljesen jellemző a mai közállapotokra. Megszűnt a jog uralma – értékeli a helyzetet Szüdi János oktatási szakértő.