A javaslatban az olvasható: a helyhatóságok „mindazon vagyona és vagyoni értékű joga (…), amelyek a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítják, 2013. január 1-jén térítésmentesen a magyar állam tulajdonába kerül”.

Bizonyosan a kormányhivatalok járási hivatalaihoz kerülnek az okmányirodák – és ezzel együtt az irodák hatáskörébe tartozó feladatok – például a személyi okmányok kiadása, a lakcímbejelentés, a gépjármű-ügyintézés –, s átveszik az eddig a jegyzők hatáskörébe tartozó gyámügyek, közlekedésigazgatási, engedélyezési és anyakönyvi ügyek nagy részét is. A tervezetből viszont egyelőre nem derül ki, hogy az építéshatósági feladatokat is magához vonja-e az állam. A jegyzőnél maradnak ugyanakkor a szociális ügyek, a birtokvédelmi ügyek, s ő hajtja be a helyi adókat.

A változás miatt a lakosság ügyintézéssel kapcsolatos terhei a hivatalos kormányzati álláspont szerint nem nőnek, mert a járásszékhelyek mellett – ezek száma 170 körül lesz – mindenütt lesz integrált ügyfélszolgálati iroda, ahol ma okmányiroda működik. Vagyis az ország még legalább száz pontján létesítenek járási kormányablakot. Korábban azt is ígérték, hogy azokon a településeken, amelyeken megszűnik az ügyintézés, a lakosság ügysegédek közreműködésével kezdeményezheti hatósági ügyei elintézését, de a mostani tervezetben erről nincs szó.

Jövőre minden olyan ingatlant könyv szerinti értéken állami tulajdonba vesznek, amelyeket a járási hivatalokhoz kerülő tevékenységek során az önkormányzatok használtak. Az okmányirodák egy része külön létesítményben, több helyen viszont a polgármesteri hivatalban működik. Az előbbi esetben a helyzet viszonylag egyszerű: az állam viszi az egészet.

Ha az okmányiroda az önkormányzattal közös épületben van és fizikailag különválasztható, az ingatlant meg kell osztani. Amennyiben viszont erre nincs lehetőség, a létesítmény közös tulajdonba kerül. Ebben az esetben a használati arányokról, valamint a költségek viseléséről – mint egy társasháznál – meg kell egyezni. Hasonló a helyzet a többi, járásokhoz kerülő feladattal is, mert azokat a polgármesteri hivatalok helyiségeiben végezték. Önkormányzati források szerint még ez is jobb, mint ha a járási hivatalok ingyen használhatnák az ingatlanaikat.

A létesítményeket egyébként tehermentesen kell átadni. Ha tehát azokra jelzálogjogot jegyeztek be, az önkormányzatnak meg kell egyeznie a hitelezővel, hogy a jogot a helyhatóság más tulajdonára terheljék át. Amennyiben azonban a kölcsönt az államosítandó ingatlan felújítására vették fel, azt már nem a településnek kell visszafizetnie. A rekonstrukcióra fordított hitel önrészét, a már kifizetett részleteket, illetve az okmányirodák kialakítására vagy későbbi fejlesztésére költött pénzeket viszont az önkormányzatok elbukják.

A hatáskörök változása többezernyi köztisztviselőt érint, de elvileg nincs miért aggódniuk. Aki járási hivatalokhoz kerülő feladatokat lát el, és megfelel a kormány-tisztviselői kinevezéshez szükséges feltételeknek, maradhat. Ugyanezt ígérték azoknak is, akik tavalyig a megyéknél az intézmények fenntartásával kapcsolatos tevékenységet végeztek, ám azok idei államosításakor a közszolgák egy részét utcára tették.

A kormány korábban jelezte, hogy a járási rendszer kialakításáról szóló tervezetet február 10-ig benyújtja, de a Fideszen belül is vita folyt például a járások lehatárolásáról, illetve a járási hivatalok vezetőinek jogállásáról. Az előbbit a kormány majd rendeletben szabályozza, így abban a kérdésben egyelőre nem kellett kimondani a végső szót.

A másik vitatott pontot pedig megkerülték: az előterjesztésben szó sincs erről. Így nem tudni, hogy a hivatalvezetők – a megyei kormányhivatalokban alkalmazott megoldáshoz hasonlóan – politikusok vagy inkább szakemberek lesznek-e. A kormánypárt inkább azt támogatná, politikusokkal is betölthessék ezt a posztot, aminek a magyarázata roppant egyszerű: 2014-ben a parlament létszáma csaknem a felére csökken, így a Fidesz képviselőinek nagy része is állás nélkül marad. Számukra a járási hivatalokban biztosíthatnának állást.