Az építkezés 2014-ben kezdődhet, a kiállítóközpont pedig 2017-ben nyithatja meg kapuit – jelentette be tegnap Fürjes Balázs budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos Orbán Viktor miniszterelnök, Rubik Ernő feltaláló és Radnai Péter, a program ötletgazdája társaságában.

A történet régebbre nyúlik vissza, az, hogy valamilyen identitásemléket kell állítani, nem mostani gondolat. „Úgy vélem, hogy érdemes nyilvánosan elgondolkodni a XXI. századi magyar identitásról. A magam részéről ezt nem csak elméleti vagy történeti síkon képzelem el. Úgy vélem, érdemes lenne tárgyiasult és intézményesült formában megmutatni azokat a dimenziókat, amelyek a lehetséges magyar önazonosságot adják, adhatják. Szeretném, ha Budapesten, Magyarország fővárosában létrejönne a Büszkeség Háza, s a ház tartalmát egy olyan, állandó s folyamatosan megújítható kiállítás adná, amit én úgy hívok: Magyar Arc. A javaslat célja: rendszerezetten, bővíthetően, megújulásra képesen a nagyközönség – beleértve ebbe magyarokat és külföldieket –számára felmutatni mindazt, amit a XXI. században a magyarok önmagukénak éreznek, érezhetnek, amitől úgy gondolják, hogy ettől magyarok. Az állandó kiállítás tehát lényegében a magyar identitást kívánja bemutatni; egy olyan identitást, ami tiszteli a múlt értékeit, de kapcsolódik a jövőhöz is” – így írt a Büszkeség Házáról, pontosabban annak tervéről lapunkban Gerő András történész még 2010 elején.

Nem csak neki jutott eszébe egy a magyar identitással, a magyar történelemmel, a magyar büszkeséggel foglalkozó múzeum.

– Régóta dolgozunk egy interaktív múzeum tervén, amely bemutatná, hogy mi a jó ebben az országban –mondta lapunknak Radnai Péter újságíró, aki annak idején örömmel olvasta Gerő András cikkét, mert megerősítette abban, hogy egy ilyen intézményre szükség van Magyarországon. Az elképzelés szerint a múzeum elsősorban a 30 évesnél fiatalabbaknak mutatná be, hogy miért jó itt élni, miért jó magyarnak lenni, mire lehet büszke Magyarország. Többek között bemutatnák a magyar történelem fontosabb állomásait, a jelentősebb csatákat például három dimenzióban.

– A történelmünk szomorú eseményeit a Terror Háza tökéletesen feldolgozza, de a dicsőséges, örömteli események sehol nincsenek modern, interaktív módon bemutatva –mondta Radnai. A múzeumban azonban nem csak a magyar történelem kapna helyet: a tervek szerint a nevezetes találmányok, a filmművészet, az irodalom vagy a zeneművészet fontosabb alkotásait is bemutatnák. Radnai Péter szerint „túl kell lépni a szürke marhákon, a Kilenclyukú hídon és a gulyáson”, és a magyar kreativitás bemutatásával kell vonzóvá tenni az országot az „Avatar-generáció” számára.

– A világon leginkább Puskás Ferencet és a Rubik-kockát ismerik, ha Magyarországról van szó. Úgy gondoltuk, hogy a Rubik-kocka lehetne a modern Magyarország szimbóluma, ahogy például Párizsé a Louvre üvegpiramisa vagy Londoné a London Eye óriáskereke –tette hozzá. Ezért döntöttek úgy, hogy a múzeum egy óriási Rubik-kockában kaphat helyet.

Rubik Ernő és Orbán Viktor