Tehát igényelnie kell új személyi igazolványt, lakcímkártyát, jogosítványt és útlevelet, ha van autója, forgalmi engedélyt, s ugyanígy ki kell – legalábbis elvileg ki kellene – cseréltetnie az adó- és a tajszámát igazoló kártyát. Emellett még a számlavezető pénzintézeténél is célszerű kezdeményeznie a szerződő személyes adataiban bekövetkezett változás átvezetését.

Ide kell jönni

Mindez pár tízezer forintba és sok-sok utánjárásba kerül. Ugyanakkor egyes esetekben Schmitt Pál nem kerülheti el a személyes megjelenést. Az okmányirodában ugyanis fényképet készítenek róla, de a bankban sem adhatja le helyette más az új – immár a dr.-t nélkülöző – aláírásmintát. Erről egyébként semmiképpen nem célszerű megfeledkeznie, mert ha a személyiben más aláírás szerepel, esetleg nem férhet hozzá a saját pénzéhez.

A Semmelweis Egyetem szenátusának döntése azonban szakértők szerint még korántsem végleges. Bírósági források arra hívták fel a figyelmet, hogy a felsőoktatási intézeteknek például a hallgatói jogviszonnyal vagy éppen a különféle címek megadásával kapcsolatos döntéseit – miután a jogorvoslathoz való jog mindenkit megillet – az érintett az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint megtámadhatja.

A jogorvoslat lehetősége így Schmitt előtt is nyitva áll. Ha él ezzel, a bíróság előtt nyilván újabb bizonyítási indítványokat tehet, további szakértők kirendelését kezdeményezheti. A helyzete viszont elég reménytelen lenne, mert a plágiumot – az ügyet nyilvánosságra hozó Hvg.hu után – a Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottsága meggyőzően föltárta. Ebben az ügyben újat már csak az mondhatna, aki a vitatott doktori disszertáció maradék néhány oldalán további átemeléseket találna.

A köztársasági elnök számára némi vigaszt legfeljebb az jelenthet, hogy élete végéig nem lesznek anyagi problémái. Ha ugyanis lemond, a jövedelme egyetlen fillérrel sem csökken, megfelelő lakásra tarthat igényt, továbbra is sofőrös autóval fuvarozzák, kétfős titkárságot biztosítanak a számára, s igényt tarthat a kivételes egészségügyi ellátásra. Emellett a költségvetésből biztosított keret terhére, tehát állampénzen, még adakozhat is.

Mindettől kizárólag akkor esne el, ha összeférhetetlenség, illetve a köztársasági elnöki tisztségétől való megfosztása miatt kellene távoznia. A hatályos jogszabályok semmilyen más kivételt nem ismernek, és a távozó elnökkel szemben más követelményt sem támasztanak. Így az is közömbös, hogy mennyi ideig töltötte be hivatalát. Tehát akkor is minden járna, ha valaki a megválasztását követő héten mondana le. Korábban két évet ki kellett húznia annak, aki anyagilag nem akart rosszul járni, de eddig minden államfő kitöltette megbízatásának teljes idejét.

Így eddig csak elméleti jelentősége volt annak is, hogy az alkotmány miként szabályozta az államfő helyettesítésének rendjét. E tekintetben az új alaptörvény hatálybalépése óta is nagyjából hasonló a helyzet: ha nincs államfő, ideiglenesen a házelnök lép a helyébe, az ő feladatait pedig a parlament által kijelölt alelnök látja el. Korábban azonban az ilyen ideiglenes köztársasági elnök hatásköreit korlátozták: törvényt nem küldhetett vissza az Országgyűlésnek megfontolásra, nem kezdeményezhetett előzetes normakontrollt, nem oszlathatta fel a parlamentet, kegyelmi jogával pedig csak a jogerősen elítélt személyek javára élhetett.

A változás csak látszólag jelentéktelen. Ha ugyanis Schmitt esetleges távozása után átmenetileg Kövér László veheti át az államfő hatásköreit, elvileg akár fel is oszlathatja a parlamentet, bár ennek ma nincs realitása. A kegyelmi jog kapcsán is egy érdekes kérdés vetődik fel. Az átmeneti köztársasági elnök nemcsak az elítélteknek adhatna amnesztiát, hanem eljárási kegyelmet is gyakorolhatna. Vagyis: folyamatban levő büntetőeljárásokba avatkozhatna be, és gyanúsítottak számára biztosíthatna büntetlenséget.