A tüntetők még szerdán kezdtek ülősztrájkba a hivatalban, követelve a plágiumgyanúba keveredett államfő címének visszavonását; további akciókat helyezve kilátásba arra az esetre, ha követelésüket nem teljesítené az egyetemi szenátus.

Többtucatnyi aktivista már délelőtt a hivatalnál gyülekezett; sikerként értékelték és tapssal fogadták az egyetem doktori tanácsának döntését, amely szerint a szenátusnál kezdeményezik Schmitt Pál doktori címének visszavonását. A szenátus délután három órakor kezdődött ülésére visszatértek, de az előzetes ígéretekkel ellentétben késő délutánig nem engedték be őket a biztonsági őrök, a rektorral sem tárgyalhattak. A tüntetők időhúzásnak nevezték, hogy a szenátus a 19. napirendi pontként tárgyalta a Schmitt-ügyet, és arra gyanakodtak Barcza Dániel aktivista elmondása szerint, hogy az egyetem a kifárasztásukra játszik, illetve arra, hogy megvárják az esti híradókat a döntéssel. (Tény ugyanakkor, hogy a szenátus éppen csütörtökön választott új rektort; ennél a pontnál egyébként Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár is részt vett az ülésen, de a tüntetőket elkerülte.)

– Nem csak a saját sikerünk, hogy az egyetem végre felvállalni látszik a plágiumügyet, inkább gyújtóláng lehettünk az ügy előremozdításában – nyilatkozta lapunknak Fatér Ambrus aktivista. Ilyen ügyekben azonban inkább a nagypolitika dönt szerinte, ezt vetítette előre, hogy a Magyar Nemzet Online már szerda este beharangozta az államfő lemondását, ami „predesztinálni látszik Schmitt Pál sorsát”. Mindenesetre valamit azért sikerült hozzátenniük a történethez, ezt feltétlenül sikernek tartják.

Kérdésünkre – a felsőoktatási keretszámok csökkentése elleni tiltakozásuk (az első hazai egyetemfoglaló akciók) után miért éppen az államfő plágiumügyében mozgósítottak – Fatér Ambrus azt felelte, ebben az esetben is sérülni látják az egyetemi autonómiát; a Semmelweis Egyetem ugyanis szerintük nem saját döntést hozott a plágiumügy kezelésekor. Nemcsak az egyetem, hanem közvetlenül a hallgatók érdeke is sérül, tette hozzá; a botrány leértékeli a diploma, a doktori disszertáció jelentőségét és általában az érdemi tudományos tevékenységet – nyilatkozta lapunknak Fatér Ambrus. Az ülősztrájk mint nyomásgyakorlási eszköz választását azzal indo-

kolta: „hiszünk abban, hogy aktív politikai szerepvállalással, civil aktivizmussal lehet egy ország sorsát, politikai döntéseit befolyásolni”. Ez az akció szerinte ugyanis nem csak a köztársasági elnök doktori címéről szól: arról is, hogy vállaljunk felelősséget saját ügyeinkért. A HaHa feltett célja ugyanis, hogy hosszú távon politikai és civil aktivizmusra buzdítsa a felsőoktatásban részt vevőket.

Fatér Ambrus egyike volt annak a tucatnyi aktivistának, akik a rektori hivatalban töltötték a szerda éjszakát. Beszámolója szerint az egyetem részéről kompromisszumkészséget tapasztaltak. Voltak ugyan kisebb feszültségek, de végül egy kríziskommunikátor közvetítésével kaptak kávét, rendeltek nekik pizzát, és biztonsági őrök őrizték az álmukat.

HaHások