Gárda-bújócska: augusztusban újra kezdik
Korábban – csakúgy, mint most – a rendőrség betiltotta a demonstrációt. A bejelentő bírósághoz fordult. Ügyvédje azonban, helytelenül, nem Budapest rendőrfőkapitányának, hanem „a rendőrségnek” a határozata ellen nyújtotta be a jogorvoslati kérelmet – emiatt a formai hiba miatt a Fővárosi Törvényszék érdemi vizsgálat nélkül elutasította a felülvizsgálati kérelmet, azaz hatályában fenntartotta a BRFK tiltó határozatát.
A bejelentő a múlt héten lényegében változatlan tartalommal megismételte a bejelentését. Eszerint augusztus 25-én fél három és hat óra között mintegy 2000 fő részvételével avatással egybekötött megemlékezést tartanának a Hősök terén. Körülbelül ezren alakzatban és (nem tiltott) formaruhákban a Kodály köröndtől vonulnának a Hősök terére, a többiek ott gyülekeznének. További, mintegy húszbusznyi résztvevő érkezése várható vidékről, ők a felvonulási téri parkolóból egyénileg érkeznének a térre.
A bejelentő szerint a rendezvény „vonulásos része” félpályás útlezárással, illetve a forgalom időszakos korlátozásával megvalósítható.
A Hősök tere Szépművészeti Múzeum felőli oldalán egy hatszor négyméteres színpadot állítanának fel, egyebekben csak „a célhoz kötődő” zászlók, transzparensek és molinók lesznek láthatók – legalábbis a bejelentő szándéka szerint.
A rendőrség, mint korábban is, egyeztetést kért a bejelentőtől, ahol újra elhangzott, hogy a BRFK a demonstrációt be fogja tiltani. Bár a gyülekezési törvény csak három okból teszi lehetővé a hatóság számára az efféle rendezvények betiltását (a népképviselet, illetve a bíróság működésének zavartalan biztosítása lehet ilyen indok, valamint az, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható), a rendőrség azért fontosnak tartotta a határozatában leszögezni, hogy a hatályos önkormányzati rendeletek alapján a Hősök terén nem állítható fel a bejelentésben megjelölt színpad. Végül a közlekedés aránytalan korlátozására hivatkozva döntött Budapest főkapitánya a megemlékezés betiltása mellett. Határozatában egyebek között rámutatott, hogy az iskolakezdés előtti utolsó hétvégén nagy forgalom várható a budapesti családok kedvelt pihenőhelyének számító Városligetben, így a környék közlekedési útvonalainak kapacitását célszerű maximálisan fenntartani.
A bejelentő – információink szerint – ismét kérte a Fővárosi Törvényszéktől a rendőrség határozatának törvényességi felülvizsgálatát. (A törvényszék várhatóan még e héten dönt az ügyben.) Jó esély van rá, hogy ha nem vét újra formai hibát a bejelentő jogi képviselője, a bíróság helyt fog adni a keresetének, és hatályon kívül helyezi a rendőrség tiltó határozatát. Bár a BRFK jogászai elhelyeztek néhány aknát a rendezvényt megtiltó határozatukban, amelyeket, mint a döntést befolyásoló szempontokat, a bíróság sem hagyhat figyelmen kívül.
A leghangsúlyosabb, hogy a rendezvény résztvevői egyértelműen –a bejelentő által kinyilvánítottan – a törvénysértő működése miatt bíróság által jogerősen betiltott Magyar Gárda alapításáról emlékeznének meg, emellett „be nem tiltott gárdák” tagjait avatnák fel a téren. Korábban a rendőrség számos gárdás rendezvény előtt, alatt és után intézkedett a betiltott Magyar Gárda egyenruhájára nagyban hasonlító öltözéket viselő résztvevőkkel szemben. Kevés kivételtől eltekintve azonban a bíróság a megbírságoltak jogorvoslati kérelmének adott helyt, és megszüntette velük szemben az eljárást, mondván: a nagyban hasonló ruha nem azonos a betiltott szervezet ruhájával, az alakzat, ha nem szabályos (mert mondjuk az abban vonulók beszélgetnek) nem alakzat, és így tovább.
Született azonban néhány, a rendőrség határozatait helyben hagyó bírói döntés is. Egy bíró például kimondta, hogy a Magyar Nemzeti Gárda feliratú póló viselése nem pusztán a feloszlatott mozgalommal való szimpátiára utal – figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont személyt épp a Magyar Gárda feloszlatása ellen egy évvel korábban tartott jobbikos rendezvény évfordulójának helyszíne közelében vonták a rendőrök intézkedés alá –, hanem egyértelműen azt hivatott kifejezni, hogy viselője a feloszlatott Magyar Gárda Egyesület és Magyar Gárda Mozgalom működésében annak feloszlatását követően is részt vesz.
A BRFK tiltó határozatának szerkesztői nyilván azt remélik, hasonló megfontolásból kiindulva a bíróság elutasítja a felsőpakonyi fiatalember jogorvoslati kérelmét, és hatályában fenntartja a rendőrség tiltó határozatát. Másban nem is igen bízhat, hiszen a közlekedés rendjének aránytalan akadályozása aligha áll meg indokként. Kérdés persze, hogy mi történik akkor, ha a bíróság újra betiltja a fiatalember által kezdeményezett rendezvényt. Akkor ugyanis már kétszer lesz betiltva. S vajon hányszor lehet még bejelenteni oda ugyanazt a rendezvényt ugyanannak a magánszemélynek? És másoknak? Két kérdés, amire a hatályos gyülekezési jog nem ad választ. Pontosabban azt a választ adja: akárhányszor.
