Szentesített patthelyzet Esztergomban
A független polgármestert – Tétényi Évát – támogató szavazó keserűsége érthető: a választópolgárok csupán 35 százaléka járult az urnákhoz, így az 50 százalék plusz egy szavazathoz – 11 875 vokshoz – kötött érvényességi küszöbtől jelentősen elmaradt a résztvevők – 8213 fő – száma.
A három ellenzéki párt – az LMP, az MSZP és a Jobbik –, valamint két helyi civil szervezet által kezdeményezett referendumon 11 kérdésben nyilváníthattak véleményt az esztergomiak. A szavazólapra felkerült pontok között szerepelt például a helyi szemétrendelet módosítása, valamint olyan közbeszerzési eljárások kiírása, amelyek a piac, az élményfürdő és a parkolók üzemeltetésére, az önkormányzati ingatlanok kezelésére vonatkoztak. Arról is szavazhattak a helyiek, hogy a magánvádas pereknek a költségeit ne lehessen a jövőben közpénzből kifizetni. A referendum a közvetlen célját nem érte el: a fenti kérdésekben nem sikerült arra kötelezni az esztergomi önkormányzatot – pontosabban annak többségi Fidesz-frakcióját –, hogy áldását adja a polgármester előterjesztéseire. A másfél éve működésképtelen képviselő-testületet a referendum nem mozdította ki a patthelyzetből, sőt az érvénytelen voksolás valószínűleg hosszú távra megmerevítette a frontvonalakat. A szemben álló felek mégis sikerről beszélnek.
– Az igenek 98 százalékos aránya azt jelzi, hogy ma is ugyanannyian támogatnak, mint a megválasztásomkor – mondta kérdésünkre Tétényi Éva, aki 8100 szavazattal lett városvezető, márpedig vasárnap nagyjából ugyanennyien feleltek igennel a 11 kérdésre. Steindl Balázs, a Fidesz frakcióvezetője viszont úgy fogalmazott: a választópolgárok kétharmada – 16 ezer ember – a távolmaradásával tüntetett Tétényi Éva és az ellenzék tevékenysége ellen.
– Az a botránypolitizálás, amit a polgármester asszony művel, az esztergomiak többségének nem tetszik. Bár nem folytattunk ellenkampányt, a kormányoldal támogatói nyilvánvalóan otthon maradtak, ami azt jelenti, hogy a helyi ellenzék nem tudta növelni a támogatottságát 2010 ősze óta. Egyébként örülünk a népszavazás érvénytelenségének, ellenkező esetben ugyanis több tízmilliós kártérítési pereket indíthattak volna azok a cégek, amelyeket a referendummal meg akartak fosztani a korábban szabályos közbeszerzéseken elnyert megbízásaiktól. Másrészt viszont sajnáljuk, hogy fölöslegesen dobtunk ki az ablakon nyolcmillió forintot a népszavazás lebonyolítására – fogalmazott Steindl Balázs.
Nyiri Attila, az önkormányzat MSZP-s képviselője szerint a Fidesz megfutamodott a referendum elől: csak az adhatott volna ugyanis reális képet az erőviszonyokról, ha a nemmel voksolók is képviseltetik magukat a szavazáson.
– A jobboldali politikusok azzal áltatják magukat, hogy továbbra is ugyanannyian támogatják őket, mint másfél évvel ezelőtt. Valójában a népszavazás bojkottálása miatt semmit nem tudtunk meg arról, vajon mennyire fogyatkoztak meg a híveik – tette hozzá Nyiri Attila.
A szocialista politikus nem vár semmilyen pozitív változást az elkövetkező testületi üléseken, ugyanakkor attól tart, hogy a döntésképtelenség miatt előbb-utóbb csődbe megy a város. „Ami Esztergomban sokkal nagyobb veszélyt jelentene, mint más településen. Ha pénz híján ismét megszűnnek a közszolgáltatások, könnyen elszabadulhatnak az indulatok” – tette hozzá.
Tétényi Éva riadót fújt
Ébresztő, Magyarország! Amit a kormány Esztergommal művel, azt tervezi később az összes településsel: az önkormányzati intézmények államosítása egy nagy humbug, nem lehet megszabadulni a működtetés költségeitől – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Tétényi Éva. A független polgármester az Országház előtt arról beszélt, Esztergom csődjét jelentené, ha a városnak az év végéig valóban be kellene fizetnie 1,1 milliárd forintot (ebből szeptemberig 750 milliót) a központi költségvetésbe az idén januárban az államnak átadott helyi intézmények további működtetéséhez hozzájárulásként. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter parlamenti előterjesztése alapján az esztergomi hozzájárulást a városnak járó állami támogatásokból több részletből levonva szedné be a büdzsé. Tétényi jogtalannak tartja a tervezett elvonást, hiszen a szóban forgó intézményeket az állam nem csupán üzemeltetésre, hanem „szőröstül-bőröstül” tulajdonba vette át a várostól. Hozzátette: hivatalosan semmilyen indoklást nem kaptak a miniszteri előterjesztés okairól, de az tény, hogy a követelt 1,1 milliárd forint pontosan megegyezik azzal az összeggel, amit az esztergomi önkormányzat 2011-ben az államnak átadott 11 intézmény működtetésére költött.
Steindl Balázs, a Fidesz esztergomi frakcióvezetője kérdésünkre azt mondta, egyelőre nem tud érdemben nyilatkozni a kialakult helyzetről, vizsgálják a gazdasági tárca előterjesztésének jogi hátterét.
