Az április 15-én hatályba lépő kódex szerint azt, akit az újabb esete előtt hat hónapon belül két súlyosabb szabályszegés miatt felelősségre vontak, a harmadik alkalommal akár hatvan napra be is zárhatnák. Ilyen büntetésre számíthattak volna például azok, aki „többszörös visszaesőként” ittasan vagy jogosítvány nélkül ülnek volán mögé, lejárt műszaki vizsgájú kocsival autóznak, megszegik az előzés szabályait vagy másokat veszélyeztetnek. Ezekben az esetekben a fogda talán túl kemény szankció. Kormányzati körökben is így gondolhatták, mert egy módosító indítvány szerint – amelynek általános vitája ma lesz – megkönyörülnek a visszaesőkön: mégsem kell börtönbe kerülniük.

A harmadik szabálysértésnél viszont – legyen szó bármilyen kihágásról, a biztonsági öv használásának elmulasztásától a záróvonal átlépéséig – mindenképpen ugrik a jogosítvány. A gyorshajtóknak – akiket az objektív felelősség szabályai szerint közigazgatási bírsággal sújtanak – sokadik alkalommal is változatlanul csak a pénztárcája bánja, miközben a statisztikák szerint ez a balesetek többségének oka.

A törvény ugyanakkor más okból is korrekcióra szorul. Bizonyos szabálysértésekről – amelyek ma még szerepelnek az április 14-ig alkalmazandó jogszabályban – ugyanis mintha megfeledkeztek volna. Amint arról korábban beszámoltunk, a jelenlegi szabályozás szerint kihágásnak minősül a jogosulatlan címhasználat – ilyen lehet akár a nem létező doktori cím feltüntetése is –, a polgári védelmi kötelezettség megszegése vagy éppen a tiltott helyen fürdés, de ezek az új kódexből kimaradtak, miközben a jégen tartózkodás szabályainak megsértése nem.

A jogalkotó szándéka az volt, hogy – a közlekedési kihágások kivételével – csak az a jogellenes cselekmény minősüljön szabálysértésnek, amely a harmadik elkövetés esetén „megér” egy elzárást – magyarázzák forrásaink. Ezért a korábbi tényállások jelentős részét kigyomlálták, és azokat a mostani előterjesztéssel ágazati jogszabályokba emelik át. Az általunk hiányolt esetekben viszont az a döntés született, hogy azoknak mégis a szabálysértési kódexben a helyük. A hivatalos logika azonban nehezen követhető, mert az érthető, ha a tolvajt, a garázdát, az orvvadászt becsukják, de aki egy bányatóban fürdik, esetleg magát doktornak adja ki, korántsem jelent akkora veszélyt a társadalomra. Ráadásul szabálysértés, ha egy hadköteles nem jelenti be személyes adatainak változását, viszont honvédelmi bírság jár a kötelező orvosi vizsgálat megtagadása miatt. Az előbbi tehát „megér” egy elzárást, miközben az utóbbiért csak bírság járhat.

Számos esetben mindazonáltal világos a szándék. Például a nemzeti gyásszal kapcsolatos kötelezettség megszegését – ami most szabálysértés – a temetőkről szóló törvényben meghatározott közigazgatási bírsággal sújthatják. Ugyanez a helyzet a statisztikai adatszolgáltatás megtagadása esetén: annak szankcionálásáról a statisztikai törvény rendelkezik majd. Az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabálysértési tényállások többsége szintén az ágazati törvénybe kerül. De hogy miért szabálysértés, ha engedély nélkül állítanak elő vagy árusítanak élelmiszert, és miért egészségügyi bírság jár azért, amikor megfelelő engedély nélkül gyógyítanak, arra szintén nincs magyarázat.

A törvénytervezet ugyanakkor a szegény vidéki lakosság számára tartogat egy meglepetést. Szabálysértést követ el, aki „erdőben (…) a külön jogszabályban meghatározott erdei haszonvételeket (…) jogszerűtlenül gyakorolja” – ez nagyjából így volt eddig is, és az új kódexben ugyanez a szöveg szerepel. Egy kivétel volt azonban: az állami erdőkben szabadon szedhető virágot, vadgyümölcsöt, mohát, gombát és gyógynövényt a saját szükségletet meg nem haladó mennyiségben haza lehetett vinni. E helyett április derekától „az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése” fordulat szerepel majd a törvényben. Erdei gyümölcs és gomba helyett így tűzifát szabadon szedhetnek a szerencsétlenek.

Lesifotós