A csatornázási művek következik?

2012-03-27 Budapest Tarlós István közműcégek államosítás

Jelentős a kockázata annak, hogy a kormány államosítja a Fővárosi Vízművek Zrt.-t, miután a fővárosi önkormányzat kizárólagos tulajdonossá vált. Budapest anélkül költ milliárdokat a vállalatra és vérezteti ki emiatt saját intézményeit, hogy a későbbi nyereségből részesedhetne, illetve bármi ráhatása lehetne a későbbi döntésekre, így a vízdíj mértékére – jelentette ki Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakciójának vezetője.

A Fővárosi Közgyűlés tegnap zárt ülésen döntött a Fővárosi Vízművek Zrt. 25 százalékos részvénycsomagjának visszavásárlásáról, a francia Suez és a német RWE közös konzorciumával 1997-ben kötött szerződéseinek felbontásáról. A befektetők összesen 16,5 milliárdot ﬁzettek a vízművek részvénycsomagjáért, illetve a menedzsmentjogokért. A tárgyalások tavaly tavasszal kezdődtek.

A szándéknyilatkozat értelmében a főváros 15,1 milliárd forintot fizet a tulajdonrészért és a menedzsmentjogokért. Információink szerint az első 8 milliárdos részletet szerződésbontáskor kell kifizetni, s a következő négymilliárd is esedékessé válik a következő két évben, míg a fennmaradó rész a konzorcium hitelállományának átvállalása. Tarlós István korábban még a cég nyereségéből fizetett volna, ám ennyit nem termel ki a cég két év alatt. Az utóbbi években a külföldi befektetők évi 1-2 milliárd forintot vettek ki a cégből menedzsmentdíj címén, míg a főváros hasonló összegű osztalékot kapott. A vételárat így a vízművek, illetve egy másik közműcég által felvett hitelből fizetik majd. A szándéknyilatkozat azonban három ponton változott a külföldi befektetők által jóváhagyotthoz képest. A módosítások elsősorban az átadás után még fennálló részletek megfizetésének garanciáira vonatkoznak. Ha 90 napon belül nem lesz megállapodás, az önkormányzat él a rendkívüli felmondás lehetőségével.

Tarlós István főpolgármester tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy folytatni kívánják az eladogatott fővárosi közműcégek visszavételét. A következő célpont várhatóan a Fővárosi Csatornázási Művek lesz. A főpolgármester azt is jónak tartaná, ha az összes vízi közművet – vízmű, szennyvíztisztító, csatornázási művek, szippantósok –egy cégbe vonnák össze, de erre ebben a ciklusban aligha kerülhet sor.

A fenti 15,1 milliárdos döntés után tárgyalta a közgyűlés a BKV-nak nyújtandó újabb 5 milliárd forintos tulajdonosi kölcsönre vonatkozó előterjesztést. A kölcsönt legkésőbb július 31-ig vissza kell fizetnie a vállalatnak, havi 7 százalékos kamattal.

Az újabb pénzügyi segítséget az idén lejáró 58 milliárd forint összegű hitelállomány visszaﬁzetése, illetve a 32 milliárdos állami normatíva zárolása miatt kialakult akut forráshiány teszi szükségessé, amely már a cég működőképességét, illetve az áprilisi munkabérek kifizetését is bizonytalanná tette. Eközben a városvezetés párhuzamosan tárgyal a kormánnyal és a kilenc hitelezővel. Előbbivel a budapesti közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozásáról, utóbbiakkal a lejáró hitelek refinanszírozási szerződéseinek megkötéséig – várhatóan június 29-ig – tartó fizetési moratóriumról. A pénzintézetek azonban több feltételt is szabtak: teljes körű kormányzati kezességvállalást, az új közszolgálati szerződés megkötését, a kamatfizetési kötelezettségek teljesítését, a zárolt állami támogatás feloldását, a korábbi fővárosi tulajdonosi kölcsön támogatássá alakítását, a bankok számára is elfogadható üzleti terv kidolgozását, a refinanszírozási közbeszerzések meghirdetését, illetve ígéretet várnak arra, hogy a kormány nem nyilvánítja stratégiai jelentőségű vállalattá a BKV-t. Ráadásul szoros határidőket szabtak. A kormánynak például március végéig kellene nyilatkoznia a kezességvállalásról, és április végére kellene felszabadítania a 32 milliárdot. Ehhez képest a kormány és a főváros között olyan egyezség született, hogy a hitelekért közvetlenül Budapest vállaljon kezességet, míg az állam a fővárosért állna jót.

Bontható a Károlyi-szobor

A Fővárosi Közgyűlés hozzájárult a tulajdonában álló Kossuth téri Károlyi Mihály-szobor bontásához, amit az Országgyűlés Hivatala kért. A parlament északi oldalánál álló szobor eltávolítását a tér 1944-es arculatát visszaállító rekonstrukció miatt kérte a hivatal.

A Károlyi-szobrot várhatóan Siófokon állítják fel, a vasútállomással szemközti Millennium parkban, de erre még Siófok önkormányzatának is rá kell bólintania. A Balaton-parti város az újraállítás költségeinek megtérítését, illetve az alkotás térítésmentes átadását kéri. (Sz. A. A.)

Tarlós István

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.