Lesznek kellemetlen meglepetések béremelés után
Külön törvény készül arról, hogy havonta kit milyen többlet illet meg – értesült a Népszabadság. Az egészségügyiek bérezéséről szóló jogszabálytervezetről ma kezdődik egyeztetés az érdekvédők és az egészségügyért felelős államtitkárság között. Ha a javaslatot a parlament is jóváhagyja, az egészségügyben dolgozók – az orvosok és a szakdolgozók külön-külön – új bértáblát is kapnak.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár csaknem egy hete jelentette be, hogy az orvosok 350 ezer forint bruttó – ügyeletek nélküli – alapbérig 65 820 forintos béremelésre számíthatnak. 350 ezer felett tízezer forintonként ötezerrel csökken az emelés, s akik négyszázötvenezernél is többet keresnek, egységesen tízezer forintot kapnak. A nem orvos egyéb diplomás szakembereknek (fizikusok, vegyészek, kémikusok, biológusok) egységesen bruttó 31 435 forint jut. (E csoport javára csökkent az orvosoknak eredetileg bruttó 70 ezer forintos béremelés 65 820 forintra.)
Lapunk úgy tudja, hogy a szakdolgozók közül a legnagyobb emelés 25 115 forint (ennyi az E kategóriába tartozó, 43-45 évnyi munkaviszony után járna), a legkisebb emelés 1000 forint lehet (az A fizetési kategóriába tartozó, 4-6 éve pályán lévőknek). Az érintettek mintegy 40 százaléka számíthat húszezer forint körüli összegre. A többiek zömmel tízezer és ennél kisebb emelésre számíthatnak. Akik viszont három évnél rövidebb ideje dolgoznak az ágazatban, kimaradnak a béremelésből. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke ezt a Magyar Nemzet szombati számában azzal magyarázta, hogy rendkívül kevés az emelésre fordítható pénz: ugyanannyi – 15 milliárd forint – jutott 70 ezer szakdolgozóra, mint 17 500 orvosra.
Nemcsak a szakdolgozókat, hanem az orvosokat is érheti csalódás, amikor megkapják az első emelt bérüket. A kormány ugyanis feltételül szabta, hogy az egészségügyi bérek harmadát jelentő ügyeleti díjak ezután is csak az emelés nélküli bérekre fizethetők. A fizetési borítékban a pénz harmada ez az összeg. Így a húszszázalékos béremelés már csak körülbelül 15 százalékos többletet jelent.
Kökény Mihály egykori egészségügyi miniszter szerint a 65 ezer forintos maximális béremelésből az adók levonása után legfeljebb 38 ezer kerülhet az érintettekhez. Az ügyeleti díjak befagyasztása további nettó tízezer forint biztos bukást jelent. A szocialista politikus hozzátette: a kormányzati bejelentéskor mindezt elegánsan elhallgatták. Az már csak ráadás, mondja, hogy a béremelés részleteit ismertető Magyar Közlönyben szó sincs az egészségügynek juttatott többletpénzekről. Ott azt írják, hogy az E-Alap fejezetében a gyógyításra jutó kassza terhére kell kifizetni a magasabb béreket. Azaz nem adnak, hanem ellenkezőleg, megint elvesznek az egészségügytől forrásokat.
