Az ár 15,1 milliárd forint

Csaknem háromszor annyit ad Budapest a Fővárosi Vízművek Zrt. kizárólagos tulajdonlásáért, mint eredetileg tervezte. A 25 százalékos részvénycsomagért – információink szerint – 15,1 milliárdot fizetnek a külföldi befektetőknek, igaz, három részletben. Az első 8 milliárdos részletet szerződésbontáskor, további 4 milliárdot a következő két évben, míg a fennmaradó rész a konzorcium hitelállományának átvállalása. A pakett visszavásárlásáról hétfőn állapodott meg a fővárosi önkormányzat a francia Suez és a német RWE hazai leányvállalatai alkotta konzorciummal. A végső döntést azonban a jövő hét hétfőre összehívott rendkívüli közgyűlés hozza meg. Mindkét fél engedett eredeti ajánlatából. A külföldi befektetők éppen annyit, amennyibe az elhúzódó per került volna. A főváros eredetileg kevesebb mint hatmilliárdot ajánlott a részvényekért, míg a Suez és a vele együtt mozgó RWE legalább az egykori vételárat – 16,5 milliárdot – szerette volna megkapni. Ebből lett végül 15,1 milliárd forint.

Továbbra is kérdés, hogy honnan teremti elő az első 8 milliárdos részletet a fővárosi önkormányzat, ha a BKV megmentése is csak súlyos megszorítások árán lehetséges. Tarlós István főpolgármester Orbán Viktor kormányfővel való korábbi egyeztetése után kijelentette, hogy ha nem tudnak megegyezni a visszavásárlás árában, akkor az önkormányzat szerződésszegés címén mondja fel a kontraktust, de Budapest nem szeretne külpolitikai feszültséget (mint ahogy az Pécsett történt – A szerk.). Lapunk kérdésére válaszolva akkor azt mondták, hogy az önkormányzat nem emelte a korábbi ajánlati árát. Ezt az összeget pedig kitermeli a cég, így a városnak semmit sem kell hozzátennie. Ám ezt aligha a 15,1 milliárdos vételárra értették. Az utóbbi években a külföldi befektetők évi 1-2 milliárd forintot vettek ki a cégből menedzsmentdíj címén, míg a főváros 1-2 milliárd forint osztalékot kapott. Ha ezt mind a törlesztésre fordítják, akkor az elmaradó fejlesztések nyomán várhatóan csökken a cég működésének hatékonysága, így előbb-utóbb a nyereség is kevesebb lesz. Ráadásul az osztalék összegét a főváros az idén már be is tervezte a rendkívül szoros költségvetésébe. Ha onnan kiveszik, még kevesebb jut az önkormányzati intézmények működtetésére, holott már most az ellehetetlenülés határán imbolyognak.

A francia Suez és a német RWE 1997-ben összesen 16,5 milliárdot fizetett a vízművek részvénycsomagjáért, illetve a menedzsmentjogokért. Tarlós István már a választási kampányban jelezte: visszavenné a közműcégeket. A főváros ennek szellemében a privatizációs szerződések teljes dokumentációját átadta az ügyészségnek, amely tavaly októberben elrendelte a nyomozást hűtlen kezelés okán. Ezzel párhuzamosan kezdett tárgyalásokat az önkormányzat tavaly tavasszal a vízművek visszavásárlásáról.

BKV: tűzoltás cseppenként

A kormány felhatalmazta a nemzetgazdasági minisztert, hogy az állam nevében készfizető kezességet vállaljon az UniCredit Bank BKV Zrt.-nek nyújtott 5 milliárd forintos hitelének visszafizetésére. Az továbbra is kérdéses, hogy a fővárosi közlekedési cég miből fizeti ki a KDB március 21-én lejáró 2 milliárdos, az MKB március 25-én esedékessé váló 4,5 milliárd forintos hitelét, illetve az áprilisban törlesztendő négy másik tartozását összesen 14,3 milliárd forint értékben. A Magyar Közlönyben megjelent határozat mindezen állami garanciavállalásról nem tesz említést. (Sz. A. A.)

A cég 25 százaléka van külföldi tulajdonban
A cég 25 százaléka van külföldi tulajdonban
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.