Titkosított múltidézés a Kossuth téren
A győztes építészirodával még ebben a hónapban szerződni szeretne a hivatal, hogy április végére, május elejére elkészülhessenek az engedélyezési tervek. Ezeket az Országos Tervtanács is véleményezi, illetve az építési területet körbevevő palánkokon is közszemlére teszik. A tavaly nyáron hozott kormányhatározatban rögzített 2014. májusi átadási határidő szoros menetrendet tesz szükségessé – indokolja a sietséget Wachsler Tamás, a Kossuth tér rendezését is magában foglaló Steindl Imre-program igazgatója.
A beruházás a térfelszín rekonstrukciója mellett egy mélygarázs, illetve látogatóközpont építését, az Országház homlokzatfelújításának befejezését és az egyik udvar lefedésével létrejövő parlamenti múzeum kialakítását is tartalmazza. A tér új arculata valójában egy régi rekonstrukciója lesz. A határozat értelmében a Parlament épületét körülölelő területen az 1944. március 19-e előtti időszak képzőművészeti képét kell helyreállítani. – De nem szolgaian – hangsúlyozza a programigazgató, hiszen akkor még nem volt a tér alatt sem metró, sem mélygarázs, sem látogatóközpont, sőt a villamos se ezen az úton haladt. Így a tervezőktől olyan megoldási javaslatokat várnak, amelyek az eredeti művészi szándékot ötvözik korunk elvárásaival.
A dátum kiválasztása nem véletlen. Az ország szuverenitása 1944. március 19-én szűnt meg, és csak 1990-ben állt helyre. Mindazon építészeti „gesztusokat” vissza kívánják építeni, amelyeket a köztes idők elmostak. Az átalakítás részeként átrendeznék a szobrokat is. A korábbi információk szerint máshová telepítenék József Attila és Károlyi Mihály emlékművét, a Kossuth-szoborcsoportot pedig visszahoznák Dombóvárról. Mindhárom ötlet ellen heves lakossági tiltakozó hullám indult. Felmerült az Andrássy Gyulát ábrázoló lovas szobor, illetve Tisza István egykoron több mint tíz méter magas emlékművének újragyártása is. Ezeket ugyanis időközben beolvasztották.
– A szobrokkal kapcsolatos döntés április közepén, a koncepcióterv elfogadásával egy időben születik meg. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a téren négy plusz egy jelentős köztéri alkotás lesz. A Kossuth- és Rákóczi-szobor mellett egy-egy szobrot kell elhelyezni a déli és az északi térrészben, illetve ki kell alakítani egy ’56-os emlékhelyet is. Ez utóbbi helye még bizonytalan, de mindenképpen markáns térszervező elem lesz – szögezi le Wachsler Tamás.
De előbb még módosítani kell a jelenlegi rendezési és szabályozási terveket. A programigazgató szerint a hatályos előírások ésszerűtlen korlátokat jelentenek a tér nagyvonalú, Steindl Imre által megalkotott koncepciójának érvényesítéséhez, illetve az új létesítmények kialakításához. De fontos cél az aszfalt csökkentése és a zöld felület növelése is. A várakozások szerint június elejére készül el az új szabályozás. A most kiválasztott tervezők tehát úgy készítik el koncepcióterveiket, hogy még nem ismerik a módosított szabályozás tartalmát, az önkormányzati egyeztetés pedig a jövő zenéje. Ez a baki az előző ciklus nagyberuházásának – a kormányzati negyednek – a bukását eredményezte.
A programigazgató nem tart ettől. A felkért tervezőknek ugyanis eleve azt mondták: induljanak ki abból, hogy a szabályozási terveket a beruházás szempontjai szerint módosítják. Így az építési engedélyről időben dönthet a hatóság, és a nyár végére a generálkivitelezőt is kiválaszthatják. A rendkívül szoros menetrend tarthatóságát a Kossuth tér kiemelt nemzeti emlékhellyé, illetve kiemelt beruházássá nyilvánítása is biztosítja, mivel a projektre így speciális szabályok vonatkoznak.
A generálkivitelezőt a tervezőkhöz hasonlatosan nemzetbiztonsági átvilágításon átesett cégek közül választják ki. – Ezúttal sem lesz nyílt közbeszerzési eljárás. S az sem nyilvános információ, hogy mely cégeket kérnek majd fel a részvételre. Az Országház ugyanis az a hely, ahol a legfontosabb államhatalmi intézmények közül kettő működik, a parlament és a kormány. A tervező és a kivitelező így az átépítés kapcsán olyan információkhoz juthat, amelyek komoly biztonsági kockázatot jelentenek – magyarázza Wachsler, aki néhány részletet azért elárul. A ruhatárnak, ajándékboltnak és büfének helyet adó látogatóközpont felszíni bejárata a műemléki környezethez illeszkedő, legkevésbé sem hivalkodó lesz. A mélygarázs a mostani bekerített terület – a Duna-parttól nem egészen a Balassi utcáig – alatt húzódik majd. A létesítmény mínusz három szintjén összesen 570 autó parkolhat, míg a felső szint egyharmadát foglalja el a látogatóközpont. A mélygarázst csak a képviselők, illetve a Parlamentben dolgozók használhatják majd. Holott Rogán Antal belvárosi fideszes polgármester az előző ciklus idején éppen azért szavazott a beruházás ellen a Fővárosi Közgyűlésben, mivel úgy vélte, az ország nincs abban a helyzetben, hogy milliárdokért mélygarázst építsen a parlamenti képviselőknek és dolgozóknak.
– A korábbi tervet nem az Országgyűlés igényeire szabták, hanem üzleti érdekekre. Mi közfeladatot látunk el – magyarázza Wachsler Tamás. – A beruházás egyébként vállalkozói tőke bevonása nélkül, közpénzből valósul meg. A létesítményt az Országgyűlés Hivatala üzemelteti majd.
Az idei költségvetésben 2,4 milliárd forintot különített el a kormány a beruházás előkészítésére – a tenderek lebonyolítására, a régészeti feltárásra, fakivágásra stb. –, a generáltervek elkészítésére, illetve a kivitelezés idén jelentkező költségeire. A projekt teljes költségéről – amelynek fedezetét a 2013-as és 2014-es költségvetésben biztosítja majd a kormány – egyelőre nem kívánt becslésekbe bocsátkozni a programigazgató.
A lapunk által megkérdezett ingatlanfejlesztők egy mélygarázsférőhely építési költségét – a talajtól, közműkiváltástól függően – 1-4 millió forintra teszik. Ehhez jön természetesen a látogatóközpont kialakításának ára. Az építkezés így további 1-3 milliárd forintba kerülhet. Csakhogy a nemzetközi ingatlanfejlesztői gyakorlatban a beruházás előkészítése az összköltségek alig 3-5 százalékát teszi ki, a kormány viszont erre a célre most 2,4 milliárd forintot biztosított, feltéve hogy a kivitelezés egyáltalán megkezdődik az idén. Ha ennek alapján számolunk, akkor a Kossuth tér rendezése a kapcsolódó beruházásokkal együtt több tízmilliárdot is felemészthet. Bakos Emil, az Országgyűlés Hivatalának gazdasági igazgatója szerint ez a szám túlzó, de pontosabbal nem szolgált. A tényleges költségekről tehát – lévén a beruházás szigorúan titkos – csak utólag, az Országgyűlés Hivatalának költségvetési beszámolóiból, illetve az Állami Számvevőszéknek majdani vizsgálatából értesülhetünk.
