A kormány és a Fidesz az 1989 előtti állambiztonsági akták helyett nyilván azért koncentrál a pártállami kommunista bűnökre és a szankcióra, a lusztrációra, mert túl sok a belső fideszes vita, a feszültség, a nézeteltérés az ügynökakták megnyitásáról.

Lázár János a teljes nyilvánosság mellett szállt síkra. A Fidesz-frakcióvezető egy interjúban a magyar demokrácia gennyes sebének nevezte a kérdéskört, szerinte ha nem lépnek, „a beteg állapota napról napra rosszabbodni fog”. Ezzel szemben Kövér László fideszes házelnök, az első Orbán-kormány titkosszolgálati minisztere a Duna TV-ben elutasította a teljes nyitást, szerinte az egész egy „gumicsont”. „Egy engem mérhetetlenül bosszantó álvita, pótcselekvés”, „értelmiségi belügy”. Szerinte elképzelhetetlen, hogy totális nyilvánosságot kapjon mindaz, ami 1990 előtt történt. Ezzel a fideszes politikus Medgyessy Péter és Boross Péter volt miniszterelnökök véleményéhez –ami úgy szól, hogy „nem kell már bolygatni ezt”– jobban közelít, mint a fideszes, kereszténydemokrata párttársaiéhoz.

Lázár János szerint semmit sem szeretnének megúszni

Tegnap a Fidesz–KDNP-frakciószövetség zárt ülésén már nem volt nagy vita (a múlt héten már spontán egymásnak feszültek a kormánypárti honatyák a frakcióülésen). Demeter Ervin volt titkosszolgálati miniszter, L. Simon László, Turi-Kovács Béla és Wittner Mária szólaltak fel. L. Simon, a parlament kulturális bizottságának elnöke és Turi-Kovács Béla is a teljes nyilvánosság mellett érvelt. A kisgazda politikus hozzátette, hogy szükségesek a szankciók, azaz a lusztráció. Kérdésünkre azt mondta, mind a jogkorlátozás, mind a személyi kör tekintetében olyan messzire kell elmenni, amennyire azt az alkotmányosság határa megengedi. Wittner Mária lapunknak azt mondta, a tartótisztek nevét mindenképpen nyilvánosságra kell hozni, de különbséget kell tenni azok között, akik „hazafias célból” jelentettek, illetve akiket zsarolással (a gyerekeket, szülőket felhozva) kényszerítettek erre. Demeter Ervin éppen arra hívta fel a kormánypárti honatyák figyelmét, hogy az állambiztonsági papírok 81 százaléka az áldozatokról szól.

A nemzeti emlékezet bizottságról szóló elképzelést a frakcióülésen Orbán Viktor vetette fel, és a kiszivárgott hírek szerint a miniszterelnök azt mondta, hogy „most van kétharmadunk, ezt most kell megcsinálni” – a lapunk által megkérdezett képviselők nem tudták megválaszolni, hogy ha feláll a bizottság, a szakkérdések milyen messzire mennek el. Volt olyan honatya, aki azt valószínűsítette, hogy „úgysem lesz a lusztrációból semmi”, mert az Alkotmánybíróság megsemmisíti az erre vonatkozó törvényt.

A frakciószövetség felkérte a miniszterelnököt, hogy a kormány készítsen törvényjavaslatot az ügynökmúlt feltárására (is) hivatott nemzeti emlékezet bizottság felállításáról legkésőbb május 15-ig, mert a kérdés nem tűr halasztást. A törvényt várhatóan június végéig el is fogadja a parlament. Lázár János szerint a bizottságnak a politika nem ad majd instrukciókat. De az állami intézmény élvezni fogja a politikai bizalmat – tette hozzá. Arra, hogy a lusztrációs törvénynek hol kellene meghúznia a határt, azaz a kommunista rendszer mely volt vezetői nem vehetnének részt a demokratikus közéletben, Lázár János nem adott egyértelmű választ, de megemlítette a megyei tanácselnöki szintet. Schmitt Pál köztársasági elnökre vonatkozhat-e majd a lusztrációs törvény, hiszen miniszterhelyettes volt a pártállami rendszerben – erre a kérdésre Lázár azt mondta, „semmit nem szeretnénk lealibizni. Semmit sem szeretnénk megúszni.”

„Gennyes seben szépségtapasz”

Schiffer Andrásnak (LMP) az ügynökmúlt feltárására vonatkozó törvényjavaslatáról Lázár János azt mondta, az „egy gennyes seben szépségtapasz” pusztán. Kérdésünkre, hogy Schiffer „szánalmasnak, gyávának” nevezte a Magyar Hírlapnak tett nyilatkozata miatt („azt meg egyenesen pofátlannak tartjuk, hogy a Kádár-rendszer egyik vezető diplomatájának, egy kommunista kollaboránsnak a leszármazottja terjeszti be az LMP javaslatát”), Lázár úgy reagált: hiteles javaslattevőkre van szükség. – A szocialisták támogatják, hogy parlamenti vitanap foglalkozzon az ügynöküggyel, az MSZP-s képviselők ezért aláírják az erre vonatkozó LMP-s kezdeményezést – mondta Mesterházy Attila elnök.