Ritkán látott egyetértés volt tegnap a parlamentben, amikor a képviselők a devizahiteleseknek szánt mentőcsomagról szavaztak. Az új típusú árfolyamgátról, illetve a kölcsönüket már legalább kilencven napja fizetni nem tudó adósok tartozásának forintosításáról szóló jogszabályt 319-en támogatták, „nemet” senki nem nyomott, és csupán kilencen tartózkodtak.

A megújított árfolyamgát április elsejétől működik, a közalkalmazottak ekkortól, a devizaalapú lakáshitelesek és a lakáslízingesek júniustól, míg a szabad felhasználású, devizaalapú jelzáloghitelt törlesztők szeptembertől igényelhetik az év végéig bankjuknál a havi törlesztőrészlet kiszámításánál alkalmazott árfolyam rögzítését. A programban mindenki részt vehet, aki annak idején 20 millió forintnál kisebb hitelt vett fel, a törlesztéssel nincs kilencven napot meghaladó elmaradásban, a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanra nem indult végrehajtás, nem vesz részt más, fizetéskönnyítő programban, illetve lízing esetében a szerződést még tavaly december 15-e előtt kötötte.

Az árfolyamgátat öt évig, de legfeljebb 2017 közepéig lehet igénybe venni (aki belép a rendszerbe, legkorábban három év után léphet ki), ez idő alatt a svájci frankban jegyzett kölcsönök törlesztőjét 180-as, az euró- és a japánjen-alapú hiteleknél pedig 250, illetve 2,5 forintos árfolyamon számítják ki. A havi részlet árfolyamgát feletti részéből a kamattörlesztésre eső hányadot a bank és az állam átvállalja, míg a tőkerész árfolyam-különbözete a gyűjtőszámlára kerül. A gyűjtőszámlán felgyűlt tartozás a háromhavi Bubornak (referencia-kamatláb) megfelelő mértékben kamatozik (ez jelenleg hét százalék körül van), majd az árfolyamgát lejárta után, az eredeti hitel futamidejének megfelelően, azzal együtt kell törleszteni. A várakozások szerint addigra a forint árfolyama is normalizálódik, és így a törlesztőrészlet nem lesz magasabb a jelenleginél.

Becslések szerint a mintegy 700 ezer devizahiteles és lakáslízinges 90 százaléka felel meg a törvényi előírásoknak, vagyis 630 ezren élhetnek az árfolyamgát lehetőségével. A bankok várakozása szerint az érintettek 50-75 százaléka léphet be a programba attól függően, hogyan alakulnak a devizaárfolyamok az év során. Ez azt jelenti, hogy akár 315-472 ezer devizahiteles csökkentheti nagyjából a válság előtti a szinte havi törlesztőrészletét.

Azokon az ügyfeleken, akik már most sem tudják törleszteni adósságukat, a devizahitelek forintosításával segítenének. A programban azok vehetnek részt, akik a kölcsönből vagy lízingszerződés révén legfeljebb 20 millió forint értékű lakást vásároltak, tavaly szeptember végén már legalább 78 ezer forintos, kilencven napon túli elmaradásban voltak a törlesztésben, és az ingatlanukra még nem jegyeztek be végrehajtási jogot. Az érintetteket a bankok április 15-ig levélben értesítik a feltételekről, s aki élni akar a lehetőséggel, annak május 15-ig kell írásban nyilatkoznia arról, hogy a fizetőképességében beállt jelentős, igazolható romlás miatt nem tudott törleszteni. Hogy ez utóbbi pontosan mit jelent, a törvény nem határozza meg, de információnk szerint a bankok és a kormány között létrejött megállapodás értelmében a pénzintézetek ebbe nem fognak belekötni: aki megfelel az egyéb feltételeknek és megteszi a nyilatkozatot, az részt vehet a programban.

A devizahiteleket a május 15. és a június 15. közötti jegybanki középárfolyam átlagán váltják át forintra, a bank pedig elengedi a tartozás negyedét. Azok az adósok, akik további feltételeknek is megfelelnek (legalább egy gyermeket nevelnek, a lakás értéke pedig nem haladja meg a fővárosban a 20 millió, vidéken a 15 millió forintot), öt évig kamattámogatást is kapnak.