Új hálózat az iskoláknak?
Lapunk úgy értesült, valójában nem azért csúszik e közigazgatási szint létrehozásával a törvényalkotás, mert feszült, konfliktusos vita folyna a fideszesek között a járások számáról, hatásköréről. Igaz, a KIM-nek a körzethatárokat és a járások majdani székhelyét is meghatározó tervében – amelyet jórészt a Pesti Imre által vezetett budapesti kormányhivatalban dolgoztak ki – országszerte 168, plusz 7 fővárosi (két budai és öt pesti) járás kialakítása szerepelt.
Vita persze van: Navracsics Tibor közigazgatási miniszter a köztévében nemrég egyértelművé tette, nem ért egyet azzal, hogy Budapesten 23 kerületi hivatal legyen. De ha a 23 kerületi polgármester „befeszít”, és azt mondják, hogy „márpedig 23 kerületi hivatalnak kell lennie”, akkor nem tudok mit csinálni, a frakcióban engem leszavaznak - ezzel megerősítette, milyen komoly ellentétek feszülnek a kormányzati terv és a polgármesterek között. (Fideszesek szerint „Pesti Imre harca ez”, megfogalmazásuk szerint a hivatalvezető nyilvánvalóan „könnyebben tudna irányítani 7-8 járási vezetőt Budapesten, mint huszonhármat”.) Csakhogy ha a parlament megszavazza a járások feladat- és hatáskörét szabályozó törvényt, utána azt, hogy a körzethatárok hol legyenek és hány járást hozzanak létre, kormányrendeleti szinten elég június 30-ig megszabni.
A közigazgatási tárca jelenleg valójában arra vár, hogy a Fidesz-elnökség – Orbán Viktor iránymutatása alapján – meghozza a döntést: parlamenti képviselők lehetnek-e járási hivatalvezetők, vagy közigazgatási szakemberek kerüljenek a posztra. A KIM, illetve Navracsics Tibor miniszter elsősorban közigazgatási szakembereket szeretne kinevezni a hivatalok élére, Lázár János Fideszfrakcióvezető viszont már Egerben, a kihelyezett frakcióülésen amellett szállt síkra, hogy politikusok/parlamenti képviselők lehessenek járási hivatalvezetők, és a kiválasztásukat a polgármesterek is véleményezhessék, hiszen „szimbiózisban kell dolgozniuk”. Ez a Fideszen belüli önkormányzati lobbi eminens érdeke is: a választási rendszer átalakítása és a parlament létszámának 386-ról 199-re csökkentésemiatt az egyéni választókerületek száma a mostani 176 helyett mindössze 70 lesz.
Így sokan kiesnek a parlamentből, „mozogni fognak a székek”. Fideszesek lapunknak megerősítették, a posztok párton belüli szétosztásáról szól a „járási” vita. Másrészt az új országgyűlési törvény, amely Kövér László házelnökhöz kötődik – ezt a múlt szerdán nyújtotta be Lázár János Fidesz- és Harrach Péter KDNP-frakcióvezető, valamint Gulyás Gergely fideszes képviselő –, már rögzíti a képviselői öszszeférhetetlenséget is. Eszerint parlamenti honatya nem lehet a következő ciklustól az, aki polgármester, fővárosi vagy megyei kormányhivatalt vezet, megyei vagy a Fővárosi Közgyűlés elnöke (főpolgármester), ennek tagja, vagy helyi önkormányzati képviselő.
A járási hivatal vezetője nem szerepel a tiltó listán, és munkatársunknak azt mondták: egyelőre kérdés, hogy a megalakuló járási hivatalok vezetőit érinti-e majd az összeférhetetlenség. Ha igen, csak a 2014-es választásoktól – tették hozzá. Állítólag van olyan „kompromisszumos” elképzelés, miszerint a 2013. január 1-jével felálló hivatalok élére átmenetileg szakembereket ültetnének, a 2014-es választás után pedig a parlamentből kiszoruló kormánypárti politikusok vennék át a hivatalok vezetését.
A járások, illetve az önkormányzatok közötti hatáskörök elosztásáról is folynak az egyeztetések. A minisztérium azzal „csendesíti” a polgármestereket: az, hogy államigazgatási feladatokat áthelyeznek az önkormányzatoktól a kormányhivatalokhoz, nem a náluk működő okmányirodák bezárását jelenti. A közigazgatási tárca elsősorban a kormányzati, államigazgatási funkciókra (munkaügyi központok, földhivatalok, okmányirodák) koncentrál, a Belügyminisztérium az oktatás, a közmunka, a szociális és egészségügyi feladatok járási szintű centralizálására törekszik. Olyan irodákat vonnak össze, amelyekben az ügyintézés során nem kell, vagy csak ritkán szükséges az állampolgárokkal találkozni. Ilyen például az ÁNTSZ vagy a gyámügyek kezelése. A közel 1500 jegyzői hatáskört a polgármesterekkel egyeztetve vizsgálják át és nézik meg, mit lehet összevonni, és mit szükséges helyi szinten tovább működtetni.
A lapunknak név nélkül nyilatkozó minisztériumi tisztviselő főszabályként azt fogalmazta meg: az egyedi elbírálást igénylő hatáskörök mindenképpen az önkormányzatoknálmaradnak. Ezek között említette a hagyatéki eljárásokat, a vagyonfelmérést, a házasságot kizáró okok alóli felmentést, illetve a 30 napon belüli házasságkötéssel kapcsolatos hivatali feladatokat. Azt munkatársunknak egy kormányzati forrás és Fidesz-vezetők is elárulták: a KIM „szabadulni” szeretne minden olyan feladattól, ami „profilidegen”, nem kifejezetten közigazgatási-jogászi terület.
– Ezért létezik olyan döntési fázis előtt álló elképzelés, hogy az iskolák, oktatási intézmények és a hozzájuk kapcsolódó kulturális intézmények működtetése 2013 januárjától ne a kormányhivatalokhoz, azaz az államhoz tartozzon, hanem a Réthelyi Miklós által vezetett Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak (Nefmi) az égisze alatt történjen meg, Jávor András államtitkár koordinálásával – erősítették meg lapunknak. A „hogyan?” egyelőre nincs kidolgozva, de van olyan terv, hogy egy közigazgatási szinthez hasonló országos hálózatot hoznak létre üzemeltetési egységekkel.
