A Fidesz parlamenti frakcióvezetője ezzel Schiffer Andrásra utalt, akinek a nagyapja, Schiffer Pál oslói nagykövet, illetve a bécsi ENSZ-központ mellett működő magyar képviselet nagyköveti rangú vezetője volt a Kádár-érában. Lázár hozzátette: „a Kádár-rendszerben csak az lehetett Skandináviában vagy az ENSZ-ben nagykövet, aki együttműködött Kádár Jánossal. Schiffer Pál, András nagyapja is rendszerműködtető volt”.

Lázár nem először beszél erről. A jövedékiadó-emelésről szóló parlamenti záróvitában, amikor a Fideszt lobbiérdekek támogatásával vádolták ellenzéki oldalról (Schiffer azt állította, hogy az egyik módosítót a „söripari lobbi mondta tollba”), az LMP politikusa azt mondta: nem lepi meg, hogy Lázár „továbbra is azt a bolsevik típusú érvelést alkalmazza, hogy mindenki, aki vele ért egyet, a világos oldalon áll, mindenki, aki a másik oldalon van, az a sötét oldal”.

A Fidesz frakcióvezetője minderre azt válaszolta az ülésteremben: „Ebben a teremben olyan emberek ülnek – még a szocialisták között is –, akiknek nincsenek ilyen tapasztalatai. Ön az egyetlen, aki tapasztalatokkal rendelkezik a bolsevik mentalitást illetően, családi alapon, úgyhogy azt kérem, hogy ezt hagyja abba” – fogalmazott. Schiffer akkor mindezt úgy kommentálta: Lázárnak sikerült újabb erkölcsi mélységeket elérnie.

Az apák bűneiről és fiaik ezért való felelősségéről szóló politikai játszmák egyik első felvonása Grezsa Ferenc egykori MDF-es képviselő által Apák és fiúk címen jegyzett dolgozat volt, amely a Csurka István szerkesztette Magyar Fórumban jelent meg 1990 márciusában. A cikkben Grezsa leírja, hogy Haraszti Miklós szülei az „izraeli kommunista párt alapítói” voltak, Tamás Gáspár Miklós édesanyja a román kommunista párt megalakulásánál bábáskodott, Bauer Tamás édesapja az ÁVH „Körmös Bauer” néven hírhedtté vált kihallgatótisztje volt, Pető Iván és Tölgyessy Péter pedig MSZMP-tagok voltak korábban. Pető szüleinek múltjáról később is sokat cikkeztek, miután kiderült: mindkét felmenője az ÁVH tagja volt.

Az SZDSZ-es politikus a Szombat című zsidó kulturális folyóiratban korábban ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Ma már bánom, hogy pereskedni kezdtem, vagyis hogy a szüleim pereskedni kezdtek. Azzal, hogy bíróság elé került az ügy, elfogadtam, hogy valamiféle felelősséggel tartozom a szüleimért – akár csináltak valamit, akár nem. Az én szüleim akármik is voltak, bőségesen állják az összehasonlítást Kéri Edittel. (A színművésznő az egykori Kónya–Pető-vita során mondta, hogy Pető azért ellenzi az igazságtételt, mert a szülei ÁVH-sok voltak, s ezért Petőék beperelték. – A szerk.) Ebben a vitában egyébként is a szüleimről volt szó, és nem az én cselekedeteimről. És én mindig azt képviseltem, hogy ki-ki a maga tetteiért felel, és nem a rokonai, felmenői cselekedeteiért”.

2002-ben robbant a következő bomba, amikor a Fidesz akkori elnöke, Pokorni Zoltán állt a nyilvánosság elé és lemondott tisztségéről, miután kiderült: édesapja az egykori állambiztonság besúgója volt. Pokorni János 1989-ig „Pákozdi József” néven írt jelentéseket, beszervezésekor börtönbüntetéssel zsarolták meg. „Nem kívánom senkinek, hogy negyvenévesen kelljen megtudnia azt, amit én megtudtam” – mondta Pokorni a sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva: sem erkölcsi, sem politikai kényszer nincs arra nézve, hogy lemondjon a pártelnökségről. Mégis azért döntött így, mert úgy érzi, ezzel az üzenettel vissza akarták fogni őt az akkor eszkalálódó Medgyessy Péter-féle D–209-es ügyben, hogy ne érveljen az egykori állambiztonságiak személyének feltárása és a politikai életből való távozása mellett. „Nem fogom megtenni azt a szívességet, hogy magyarázkodni kezdek” – mondta akkor a fideszes politikus.

Lázár János