Pert nyert a Klubrádió
A bíróság ítélete szerint az Autórádió pályázatában alaki hiba volt: nem volt cégszerűen aláírva a pályázat minden oldala, mint ahogy azt a szabályok előírják, ezért nem felel meg a formai követelményeknek.
A bíróság jogerős ítélete szerint a Médiatanácsnak a pályáztatást nem kell megismételnie, de új határozathozatala során az érvénytelenséget vizsgálnia kell – és új döntést kell hoznia a nyertest illetően. Ez azt jelenti, hogy aMédiatanácsnak új határozatban meg kell állapítania, hogy az Autórádió pályázata alaki hiba miatt érvénytelen volt. (Ez ellen az Autórádió Kft. még jogorvoslatot kérhet.) Miután a hatóság kimondja, hogy az Autórádió pályázata érvénytelen volt, a fennmaradó érvényes pályázatok közül kell kihirdetni a nyertest.
A pályázati pontozás értelmében az Autórádió 66, míg a második legmagasabb pontszámot elért Klubrádió – amely jelenleg is a 95,3-as frekvencián sugároz – 65 pontot kapott a lehetséges 71-ből.
A közigazgatási eljárási törvény szabályai szerint a mostani bírósági határozat jogerős döntés, ez ellen a médiahatóság nem fellebbezhet.
A Klubrádió több ponton vitatta a Médiatanács döntésének törvényességét. Érvelése szerint már a pályázati felhívásban szereplő koncessziós díj nagyságrendje, az évi legalább 53 millió forint meghatározása is irreális volt. Az öt pályázó közül hárman ajánlottak 55 millió forintot, köztük a Klubrádió is, de a nyertes, az egymillió forint tőkével megalapított Autórádió Kft. 75 millió forintot ígért. (A kft. két tulajdonosa december óta nem elérhető, meg nem erősített információink szerint már árulják a céget.)
Úgy ítélte meg a Klubrádió, hogy az Autórádió Kft. ajánlata aligha tartalmaz reális üzleti tervet. A Klubrádió jogorvoslati kérelmével kapcsolatban a médiahatóság szóvivője korábban azt mondta, hogy az új médiaszabályozás törvényi szinten rögzíti a rádiós frekvencia használatáért fizetendő díj meghatározásának elveit. A Médiatanács az új törvény hatálybalépése óta elindított mintegy 60 pályázati eljárás mindegyikében megkülönböztetés nélkül alkalmazta az új díjszámítási rendszert, amely egységes, arányos, és figyelembe veszi a frekvencia vételkörzetének nagyságát, valamint a vételkörzetben élők vásárlóerejének indexét.
A szerdai bírósági ítélet ezekre a tartalmi kifogásokra nem tért ki, formai okokra hivatkozva mondta ki, hogy érvénytelen az Autórádió Kft. pályázata. A bíróság szerint az Autórádió pályázatában nem csak egy, hanem több oldal sem volt szabályszerűen aláírva.
Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója az ítélet kihirdetése után reményét fejezte ki, hogy most már nyilvánosságra kerülhet az Autórádió Kft. pályázata. Szerinte a nyilvánosságnak is tudnia kell, hogy az mennyire gyatra minőségű.
A Klubrádió másik folyamatban lévő perében a médiahatóság múlt pénteken kapta meg a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma ítéletének írásos változatát arról, hogy a Klubrádióé a 2010 tavaszán pályázaton elnyert 92,9 MHz-es frekvencia. A jogászok azonban még vizsgálják a pénteken kézhez vett iratokat, a médiahatóságnak 15 nap áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy fellebbez-e az elsőfokú ítélet ellen – tájékoztatta lapunkat a médiahatóság kommunikációs igazgatója.
A Klubrádió közvetlenül a 2010-es választások előtt nyerte el az üressé vált 92,9-es frekvenciát az akkori Országos Rádió- és Televíziótestület (ORTT) döntése alapján, de a kormányváltás után az ORTT jogutóda, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) mégsem kötött vele szerződést. Ezt azzal indokolták, hogy a Klubrádió nem mondott le az általa már használt frekvencia, a 95,3 MHz sugárzási jogáról, egy tulajdonos pedig nem üzemeltethet két rádiót ugyanabban a vételkörzetben. Ezzel szemben a Klubrádió azzal érvelt: már a pályázati anyagában leszögezte, hogy mielőtt megkezdi a 92,9-es hullámhosszon a sugárzást, a 95,3-ason befejezi az adást. A bíróság gazdasági kollégiumának február végi ítélete szerint az akkori médiahatóságnak (ORTT) vagy jogutódjának, a Médiatanácsnak meg kellett volna kötnie a szerződést a Klubrádióval, a pályázat nyertesével. A bíróság ezzel az ítéletével létre is hozta a Klubrádió műsor-szolgáltatási szerződését a 92,9-es frekvenciára.
Ha a médiahatóság nem fellebbez, úgy a Klubrádió március végétől-április elejétől átmehet a 92,9-es frekvenciára. Ez a Klubrádiónak azért is előnyös lenne, mert 2010-ben a 92,9-es frekvenciára az ORTT közműsor-szolgáltatók számára írta ki pályázatot, az ilyen típusú közösségi rádiók nem fizetnek frekvenciadíjat. Az elmúlt hónapokban nemzetközi szinten is kifogásolták, hogy Magyarországon nem érvényesül a médiapluralizmus. Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiával is foglalkozó biztosa a Klubrádió kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarországon nem kevesebb, hanem több rádióhangnak lehetne tere. A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet aggasztónak tartja, hogy „egy független beszélgetős rádiócsatorna, a Klubrádió” elveszítette frekvenciáját. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a Klubrádióért is aggódó levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, az Európai Parlament pedig két alkalommal is meghallgatásra hívta a Klubrádió képviselőit.
A kritikákra a médiahatóság rendre azt válaszolta, hogy a Budapest 95,3 MHz frekvenciát nem vonta meg a Klubrádiótól, hanem azt a jogszabályoknakmegfelelően, átlátható, világos feltételekkel megpályáztatta, és kihirdette a pályázat nyertesét. A hatóság szerint az összes pályázati eljárása során a hatályos jogszabályok szerint, az esélyegyenlőség, az objektivitás, az átláthatóság és a megkülönböztetéstől mentes eljárás elveinek figyelembevételével jártak el.
Mesterházy:Nincs sajtószabadság
Az MSZP a Médiatanács lemondását követeli március 15., a magyar sajtó napja alkalmából – közölte Mesterházy Attila pártelnök csütörtökön közleményben. „A Klubrádió ügyében hozott bírósági ítélet ellen a médiahatóság olyan etikátlan módon hadakozik, ami ismételten megerősíti azt a feltételezést, hogy központi utasítás hatására politikai döntést hozott a médiatestület a Klubrádió frekvenciájának odaítélésekor” – írta Mesterházy Attila, aki a Médiatanács helyett új, paritásos alapon működő testület létrehozását követeli. Szerinte, ha ez nem teljesül, akkor igazolást nyer, hogy „nemcsak sajtószabadság, demokrácia sincs Orbán Magyarországán”. A politikus bírálja a médiatörvényt is, mert szerinte nem felel meg azoknak az etikai és jogi normáknak, amelyek biztosíthatják ma Magyarországon a sajtószabadságot, a tájékoztatás és a tájékozódás sokszínűségét, objektivitását. „Éppen ezért mondjuk lassan két éve: Magyarországon nincs ma sajtószabadság” – írta.
