A legilletékesebb, vagyis az FKF Zrt. honlapján sem találjuk meg a szükséges információt – pedig az úgynevezett háztartási nagy darabos hulladék évi egyszeri ingyenes elszállítását célzó szolgáltatás továbbra is létezik.

A kommunális szolgáltató mindössze annyit közöl, hogy „a lomtalanítási területeket kisebb körzetekre osztottuk, ami biztosítja, hogy adott időben egy kisebb területről, koncentráltan, nagy erőkkel szállíthassuk el a kikészített lomokat. Ezáltal rövidebb ideig okoz kellemetlenséget a kikészített lom. A lomok elszállításának időpontjáról továbbra sem jelenik meg tájékoztató a sajtóban. Ehelyett az Ön címére kiküldött értesítő levélből és a társasházban kifüggesztett plakátokról szerezhet információt körzetének pontos kikészítési időpontjáról. Az értesítő levelet minden alkalommal az adott időpont előtt kapják kézhez.”

Az FKF koránt sincs egyedül a lomtalanítás időpontjának titkosításával: számos hazai nagyvárosban követ hasonló gyakorlatot a helyi kommunális szolgáltató. A titkolózásnak ugyanakkor nyilvános, nagyon is érthető oka van. Bár a lommentesítés ára elvileg benne foglaltatik az éves „kukapénzben”, a gyakorlatban az érintett cégek számára ez a szolgáltatási forma jelentős pluszterhet jelent, amit csak a hasznosítható hulladékhányad értéke ellensúlyoz némiképp.

Csakhogy idehaza több ezer ember foglalkozik életvitelszerűen a kikészített lomok szelektálásávál, így – amennyiben az időpontokat előre meghirdetik – általában az történik, hogy mire a hulladékkezelő cég autói megérkeznek, már csak széttúrt, a legértékesebb és legkönnyebben pénzzé tehető szegmensektől megszabadított kupacokat találnak. Ráadásul rendszeresen érkeznek a visszajelzések a szolgáltatókhoz arról, hogy esztétikai és közbiztonsági szempontból sem tartják optimálisnak a hulladékválogatásnak ezt az előre meghirdetett, napokon át tartó kollektív válfaját.

A mérleg másik serpenyőjében természetesen az is ott van, hogy azok, akik a lomolást élethivatás-szerűen végzik, sokszor nem rendelkeznek más, rendszeres jövedelemmel, vagyis számukra a régi rendszerű lomtalanításnak komoly szociális funkciója is van. Ezek az emberek eddig a nyilvános lomtalanítási naptár alapján szervezték meg a válogatás és a szállítás logisztikáját. Most viszont – például Budapesten – a szolgáltató valóban titokban tartja (és az érintett lakókkal is csak az utolsó pillanatban közli) az időpontot.

Meggyőződtünk róla, hogy még a telefonos tájékoztatás is konspiratív módon működik: az ügyfélszolgálatos igyekszik meggyőződni róla, hogy valóban a szóban forgó körzetben élő ügyfelei vagyunk, és csak utána adja meg az adatokat.

Lapunk információja szerint a jogalkotók is igyekeznek megnehezíteni a lomizók dolgát. A hulladéktörvény készülő módosítása alapján megváltoznak a kikészített hulladékhoz fűződő tulajdonjogi viszonyok. Jelenleg a lomok a „termelő” ingatlanának területén az adott lakos tulajdonát képezik, a szolgáltató tulajdonjoga pedig csak a begyűjtés pillanatától datálódik – vagyis a közterületen összegyűjtésre váró hulladék jogi értelemben senkié, azaz mindenkié. A módosított törvényben viszont várhatóan az szerepel majd, hogy a kertkapun túl már a kommunális cég a tulajdonos, így a kirakott lomok megdézsmálása jogsértésnek minősül majd.

Hogy ennek az előírásnak a betartását ki és hogyan fogja kikényszeríteni, az egyelőre ugyanúgy megválaszolásra váró kérdés, mint az, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akiknek a számára a lomtalanítás eddig valamiféle jövedelempótló támogatásként működött.

Speciális válogatás, lomtalanítás