Változó bölcsődei árak
A zuglói szülők még reménykedhetnek, mert a kerületben még nem született döntés a díjról. Levelükben azzal érvelnek, hogy mivel a díj mértékét a jövedelem alapján kell meghatározni, és a jövedelemigazolások szerintük sokszor nem a valóságot mutatják, nem születhet arányos, igazságos döntés. Szerintük azok a családok fognak kiszorulni a bölcsődékből, amelyek leginkább rászorulnának.
Rákosmente önkormányzata már döntött: április elsejétől havi 25 ezer forintot kérnek a szülőktől azzal, hogy a személyi térítési díj összege nem haladhatja meg a családban az egy főre jutó havi jövedelem 10 százalékát. Hódmezővásárhelyen szintén áprilistól a korábbi – más jogcímen szedett – napi 657 forint helyett azoknak a családoknak, amelyekben az egy főre eső jövedelem nem éri el a 39 ezer forintot, 430 forintot kell fizetniük. 55 ezer forint egy főre eső jövedelemig 580, 70 ezer forintig 630 forintos napidíjat kérnek. Díjemelés az ennél magasabb jövedelmű családoknál lesz, szintén sávosan. Bicskén, ugyancsak jövedelemtől függően, havi 2-9 ezer forintot kell majd fizetni, a főváros szocialista vezetésű XIII. kerületében viszont nem vezetik be a díjat.
Vagyis egyelőre úgy tűnik, hogy nem lesz két olyan önkormányzat, ahol ugyanannyit kérnek majd a bölcsődéért. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének az Indexen közölt felmérése szerint az intézmények negyven százalékában biztosan lesz térítési díj, 50 százalékukban pedig később dönt az önkormányzat.
Ezzel együtt továbbra is szerencsésnek mondhatja magát az a szülő, aki talál bölcsődei férőhelyet a gyerekének. Bár a bölcsődék száma folyamatosan nő, még mindig jóval kevesebb van belőlük, mint 1990-ben, a tömeges bezárások előtt. Akkor több mint ezer bölcsőde volt az országban, 2010-ben csak 663, ami a bölcsődéskorú gyerekek mindössze kilenc százalékának ellátására elég – derül ki a Népességtudományi Kutatóintézet elemzéséből. Az uniós átlag 28 százalék, de vannak olyan országok, mint például Dánia vagy Hollandia, ahol a három év alatti gyerekek több mint fele bölcsődés.
Az elemzés rámutat, hogy a férőhelyek száma 2004 óta emelkedik Magyarországon, ennek azonban nem csak az amúgy igen drága bölcsődeépítés az oka. 2009 és 2010 között közel hatezerrel lett több férőhely úgy, hogy csak 43 új bölcsőde nyílt. Ennek magyarázata egy jogszabály-módosítás, amely megemelte az egy csoportban gondozható gyerekek számát. Ez és az újabb díj önkormányzatonként eltérő bevezetése valószínűleg tovább növeli a (nem magán-) bölcsődék között eddig is létező különbségeket, legyen szó akár a szülők által fizetett összegekről vagy a szolgáltatás minőségéről.
A bölcsődékről utoljára tavaly jelent meg átfogó felmérés. Az NKI 2008-ban valamennyi önkormányzati intézményt megkereste, túlnyomó többségük válaszolt is a kérdésekre. E szerint három éve a szülők átlagosan közel hétezer forintot fizettek az étkezésért, de voltak olyan intézmények, ahol már akkor meghaladta a havi tízezer forintot ez az összeg. Minél nagyobb településen volt a bölcsőde, annál többe került a gyerekek étkezése. A válaszadó bölcsődék közel harminc százalékában ezen felül még további összegeket is beszedtek a szülőktől, például „csoportpénz” címen. Ez is Budapesten, illetve Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, több mint ezer forint havonta.
A válaszadó bölcsődék 97 százalékában a szülők más módon is segítették a működést, például játékajándékozással, bútorok és élelmiszer, valamint papír zsebkendő, szalvéta, vécépapír és egyéb napi cikkek bevitelével. A bölcsődék közel felének még ennyi segítség mellett is negatív volt a gazdálkodási egyenlege. Ezen vagy úgy próbáltak javítani, hogy létrehoztak egy alapítványt, amely a működésüket segítette (a befizetők túlnyomó többsége természetesen szülő), vagy pályáztak valamilyen külső forrásra. Az elnyert összeg egyébként minimális volt, átlagosan 12 ezer forint.
– A szülőknek átlagosan 6600 forintba került havonta a bölcsőde, manapság Budapesten ez már havi 10-12 ezer forint lehet – mondja Makay Zsuzsanna, az elemzés készítője.
Ami a szolgáltatás minőségét illeti, itt is jelentős különbségek voltak. Míg a községi bölcsődék jelentős része arról számolt be, hogy már délután öt óra előtt bezárnak, addig a fővárosi intézmények 90 százaléka este 6 órás, esetleg kicsit későbbi zárásról tájékoztatott. A budapesti intézmények közel kilencven százaléka napi 12 órán át van nyitva, a kistelepüléseken lévők csupán öt százaléka rendelkezik ilyen hosszú nyitva tartással. – Ugyanakkor arról nem számoltak be, hogy a gyerekeket mikor kell legkésőbb elhozni, vagyis egy hatórai zárás egyáltalán nem jelenti azt, hogy elég, ha a szülő hatkor érkezik. Már csak azért sem, mert a gyerekek alig öt százaléka van bölcsődében délután öt óra után Magyarországon – hívja fel a figyelmet Makay Zsuzsanna.
Szerinte nehéz megjósolni az új díj hatását, elképzelhetőnek tartja, hogy a szülők egy részének előnyös lehet, hiszen eddig is fizettek az ingyenesnek mondott szolgáltatásért,mostantól azonban jövedelemhez igazodóan teszik ugyanezt. Ugyanakkor a zuglói szülőkhöz hasonlóan ő is aggályosnak tartja, hogy a jövedelemigazolások nem minden esetben tükrözik a családok valódi anyagi helyzetét.
