Harmincnyolc levelet írtak 2009 óta a lepsényi gazdák az állami földek haszonbérleti szerződése ügyében – főként fideszes politikusoknak, kormányzati tisztviselőknek. Jó részükre választ sem kaptak – nem méltatta például válaszra őket Jakab István, a Magosz elnöke sem. Jakabnak nemigen van ideje a gazdák ügyeivel foglalkozni, amióta 2010-ben az Országgyűlés alelnökévé választották. Arra viszont jutott idő, hogy a Magosz és a Fidesz gazdatagozata megfenyegesse Teichel Istvánt, a lepsényi gazdák vezetőjét: nem kéne annyira ugrálni a földért! Teichel a tanácskozáson elmondta: ajánlatot is tettek neki, hogy ő kap földet, ha leáll a többiek képviseletével. Adjon be pályázatot, mindegy, mit ír bele, csak ne menjen tovább a szervezkedéssel!

A lepsényi gazdák ugyanis megegyeztek egymással, hogy melyikük melyik helyi állami földterületre pályázik. Tizenöt gazdálkodó, összesen 73 családtag szerette volna ilyen módon biztosítani a családja jövőjét.

A lepsényi gazdák képviselői korábban felkeresték Medgyasszay Lászlót, Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnökhelyettesét, aki azt mondta nekik: ő támogatja a kezdeményezésüket, csak az a baj, hogy az a föld fideszes érdekeltség. Medgyasszay László már nincs az NFA-nál.

Teichel Istvánék nem adták fel. Sokadik levelükre az NFA Fejér megyei területi szervezetének vezetője, Kutasi István válaszolt 2011. május 12-én. Azt írta, hogy a Somogy megyei NFA-hoz már korábban kérelem érkezett a földterület megművelésére. Azt elbírálták, és megbízást kötöttek a korábbi haszonbérlővel, a Dél-Balaton Agro Kft.-vel a művelésre. Vagyis az NFA a Somogy megyei irodájához beadott kérelemre odaadta művelésre a Fejér megyei földeket a helyi gazdák orra elől egy mosonmagyaróvári székhelyű kft.-nek.

Jól figyeljék a pályázati kiírást, mert...

A megbízási szerződés október 31-ig tartott, és a hatályos törvények szerint nem hosszabbítható meg. A Dél-Balaton Agro Kft. ennek ellenére már tavaly szeptember 4-én elvetette a repcét abba a földbe, amelyet az NFA elnökének, Sebestyén Róbertnek a levele alapján meg kellett volna pályáztatni.

Ács Sándorné, a Mezőföld Népfőiskolai Társaság titkára a kishantosi gazdatanácskozáson azt mondta: a 2012-es évre hektáronként mintegy 100 ezer forintot fektettek be, noha törvényes jogcímük nincs annak a földnek a használatára. Nyilván nem kockáztattak volna ennyi pénzt, ha nincs ígérvényük, hogy az a föld az övék lesz.

2011 májusában az NFA Fejér megyei vezetője azt írta a gazdáknak: figyeljék a pályázati kiírásokat. Figyelték is nagyon. Egészen 2012. február közepéig kellett várniuk, míg egy pénteki napon megjelent a lepsényi föld pályáztatása az NFA honlapján. Mire azonban megkeresték volna a pályázatírójukat, a kiírás eltűnt.

A lepsényi földet jogcím nélkül használó Dél-Balaton Agro Kft. tulajdonosa a Lajta-Hanság Mezőgazdasági Rt., amelynek vezérigazgatója korábban Nagy Frigyes, egykori MSZP-s földművelésügyi miniszter volt. A cég utóbb közte volt a Fidesz által privatizált 12 állami gazdaságnak. A Lánchíd Rádióban rendeztek egy vitaműsort a lepsényi földekről. Vitapartner volt Péter Mihály, a Magosz alelnöke, a 2005-ös gazdademonstráció egyik „vezérharcosa” is, aki a műsorban a lepsényi gazdák érdeke ellen érvelt.

"Akkor még nem tudtam, ki az a Nyerges Zsolt"

– Ketten is tanúja voltunk, azért merem állítani, hogy amikor István mélyen a szemébe nézett Péter Mihálynak, és megkérdezte, miért árult el bennünket – mesélte a kishantosi tanácskozáson Ács Sándorné – Péter Mihály azt felelte: hát az a Nyergeséké! Én akkor még nem tudtam, ki az a Nyerges Zsolt, de nem is érdekelt. Miért kell a lepsényi földeken egy szolnoki ember tulajdonában lévő mosonmagyaróvári cégnek gazdálkodnia?

Teichel István hozzátette: nem is a Dél-Balaton Agro Kft. műveli a földet, hanem bérmunkában művelteti a Mezőszentgyörgyi Agrár Rt.-vel, amely Lepsényben mindössze 6 embernek ad munkát.

Március közepe van, kezdeni kellene a vetést, de az NFA saját bevallása szerint a beígért 65 ezer hektárból 32 ezer hektárt még meg sem hirdettek haszonbérletre. A meghirdetett 33 ezer hektár nagy részét pedig nem bírálták el. Ahol elbírálták, mint például a Váli-völgy településein – Kajászón, Válon, Tabajdon, Alcsútdobozon és Felcsúton – lévő háromezer hektárt, ott nem helyi családi gazdálkodók, hanem Fidesz-közeli nagygazdák és volt szocialista nagyüzemekből alakult cégcsoportok nyertek.

Csákvár környékén szinte az összes föld a Csákvári Mezőgazdasági Zrt. vezetőihez köthető tulajdonosokhoz került. A gazdák szerint nem igaz, hogy a nagyüzem annyira hatékony, mint ahogyan beállítják. Ők úgy tudják, a Csákvári Zrt. mérlegadatai szerint az utóbbi években 21, 24, illetve 36millió forintos eredményt ért el – úgy, hogy százmilliós nagyságrendben kapott támogatást az adófizetők pénzéből.

Lízingelt nyájjal a földbérletért

A családi gazdálkodók szerint az a megkötés is csak a kisebb gazdaságok kiszorítására való, hogy a bérleti szerződést állattartáshoz kötik. Tudnak olyan esetről, amikor nagygazdaság úgy lízingel egész nyájat, hogy formálisan teljesítse a feltételt. A papír mindent elbír – de ettől egyetlen állattal sem lesz több az országban. Egy siófoki fórumon elmondták ezt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek is, de úgy látszik, hiába.

A csalódott Fejér megyei gazdák egy fórumon arra kérték országgyűlési képviselőjüket, Varga Gábort, hogy segítsen nekik. Azt felelte: 267-en vannak a frakcióban, ő egyedül nem tud semmit tenni. Meg kell érteniük a gazdáknak, hogy MSZP-s időkben MSZP-s érdekek és vállalkozások érvényesültek, fideszes időkben fideszes érdekek és vállalkozások.

Palló Imre gazda megjegyezte erre, hogy legközelebb nem fognak a Fideszre szavazni, mire a képviselő gúnyosan egy 5-öst mutatott a kezével, hogy a gazdák szavazata csupán 5 százalékot jelent.

"Majd jön az adóhatóság, és az unokáitokat is tönkreteszi"

Jelenleg senki sem képes választ adni arra, hogy kinek az érdekeltségében vannak Magyarországon a földek. Sem a földhivatali nyilvántartások, sem a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatai nem a valós helyzetet tükrözik. A lepsényi, enyingi és balatonszabadi gazdák úgy próbáltak a saját településük határáról képet kapni, hogy berajzolták a térképre, melyik földön ki gazdálkodik. Az eredmény az lett, hogy a három település 15 ezer hektárjának már csak 15 százaléka van helyiek kezében.

A kishantosi tanácskozásra kevesebben jöttek el, mint amennyire számítottak. Pedig a tervek szerint idén további 330 ezer hektár állami földet hirdetnek meg, ezért számukra ma nincs fontosabb téma ennél.

– Félnek a gazdák, mert akik nyíltan ütköztek a hatalommal, olyan üzeneteket kaptak, amelyeket komolyan kell venni. Budapestről érkeztek ezek a figyelmeztetések. Az, hogy „majd jön az adóhatóság, és az unokáitokat is tönkreteszi”, maffiaüzenet, bűncselekmény. Aki ilyennel fenyegetőzik, arra utal, hogy az állami hatáskörrel rendelkező szervezetekre is hatást tud gyakorolni – mondta a tanácskozáson Ács Sándorné. Szerinte Ángyán Józsefnek jó oka volt rá, hogy elhallgatott egy időre. Azt vetették a szemére, hogy nem tárgyalt a nagyokkal, nem egyezett meg velük. Miért tárgyalt volna külön a nagyokkal? Kik ők, azon kívül, hogy mindent lenyúltak ebben az országban? A családi gazdálkodók ne várjanak senkire, képviseljék saját maguk az ügyüket.

– Ez a demonstráció nem egy kormányellenes összeesküvés, hanem próbálkozás, hogy a kormányunkat visszatérítsük arra az útra, amelyen elindult, és amelyről letért – fogalmazott Ács Sándorné.