Hálás volt a szakszervezeteknek, mivel az utóbbi évtizedek gyakorlatától eltérő módon hajlamosak voltak az engedményre. Köszönetet mondott a bankoknak a konstruktív hozzáállásukért, és köszönte szépen a Századvég Alapítvány munkáját is, mert egyetlen fillér ellentételezés nélkül rendszerezte az eddig felmerült finanszírozási ötleteket. Ezek közül a fővárosi közművállalatok tervezett adójára külön kitért, mondván, nem külsős gazdasági szereplőkre tennének újabb terhet, hanem a város nyereséges cégei segítenék ki az éppen pénzügyi nehézségekkel küszködő BKV-t. De még semmi sincs eldöntve – mondta –, hiszen ő személy szerint a forrásmegosztás és az iparűzési adó elosztásának kérdését is újratárgyalná. De a nemzetközi gyakorlatban– tette hozzá – igen jól bevált a behajtásdíj (dugódíj) is.

Tarlós a BKV hosszú távú finanszírozásáról jövő kedden tárgyal Varga Mihállyal, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral. Bízik a megegyezésben, ami lehetővé teszi a BKV áprilisban lejáró közszolgáltatási szerződésének megkötését, valamint a 32 milliárdos zárolt állami normatíva feloldását. A városvezetést viszont egyelőre nem kereste meg a fejlesztési miniszter, akit a fővárosi közöségi közlekedés állami támogatásának csökkentésére vonatkozó javaslat kidolgozásával bíztak meg.

Tarlós István azt reméli, hogy Budapest újabb forrásokhoz juthat jövőre. Ezek nélkül ugyanis az adósság átütemezése ellenére sem oldódik meg a BKV finanszírozási problémája, elvégre a főváros nem profi ttermelő cég. A főpolgármester a közlekedési vállalat jelen állami garanciával nem érintett, fennmaradó 32 mil liárdos adósságállományának a sorsára nem tért ki. S arra sem tudott válaszolni, hogy valóban van-e esély a végleges megállapodásra a kormánnyal BKV-ügyben még az IMF-tárgyalások alatt.

A kormány és a főváros elmérgesedett kapcsolatát cáfolandó elmondta, hogy a napokban másfél órát egyeztetett Orbán Viktor kormányfővel például a Fővárosi Vízművek visszavásárlásáról. A városvezető arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy szerdán zárul le az egyeztetés a külföldi tulajdonosokkal. Ha nem tudnak megegyezni a visszavásárlás árában, akkor az önkormányzat szerződésszegés címén felmondja a szerződést. Erről várhatóan rendkívüli közgyűlésen döntenek majd. A főváros nem szeretne külpolitikai feszültséget kiváltani, de a város érdekeivel ellentétesen sem kíván cselekedni. Lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy az önkormányzat nem emelte a korábbi ajánlati árat. Budapest kevesebb mint hatmilliárd forintot ajánlott a cég részvényeinek negyedéért, illetve a menedzsmentjogokért, miközben a két külföldi tulajdonos, a francia Suez és a német RWE cégcsoport haza leányvállalatai legalább az egykori vételárat – 17 milliárdot – szeretnék megkapni. Tarlós István úgy véli, az általuk ajánlott összeget a cég kitermeli majd, és városnak semmit sem kell hozzátennie. A főpolgármester az egyoldalú szerződésbontást várhatóan követő pertől sem tart, elvégre az Alstom-megállapodást is per előzte meg.

Újabb forrásokat remél a BKV, nem csak a jegyeladásból