A kormány tavaly június végén utasította a nemzetgazdasági, illetve a belügyminisztert – az otthonukat elvesztő devizahiteleseket befogadó – szociális lakónegyed építésére. Az események eleinte gyorsan pörögtek. Augusztus elejére döntöttek a helyszínről. A Belügyminisztérium választása Ócsára esett, mondván, a veszélyeztetett devizahitelesek többsége Budapesten és az agglomerációban él. Ócsa mellett szólt az is, hogy a városban található egy nagy, egybefüggő állami földterület, így a kormánynak nem kell fizetnie a telekért. S valóban. Csakhogy az állami tulajdonban lévő ingatlan kezelői joga a Szent István Egyetemé volt, amely csereingatlant kért a lakóparképítésre kijelölt földért cserébe. Az eredeti menetrendből kifelejtett egyeztetések miatt január közepére tolódott az átminősítés határnapja.

Annál gyorsabban zajlott az épületek tervezőinek kiválasztása. A Belügyminisztérium tavaly szeptemberben hirdette meg környezetalakítási, területrendezési pályázatát. Az érdeklődők tájolására készült koncepcióvázlat még autonóm faluként írta le a telepet, amely sem az energia-, sem az ivóvíz- és szennyvízgazdálkodás, sem az élelmiszer-ellátás okán nem szorul az anyatelepülésre. Önfenntartó működtetését a beköltözőkből verbuvált közösség biztosította volna. De a biomasszakazánokra, napkollektorokra, biogázüzemre és a növényi tisztítóval működő saját szennyvíztelepre vonatkozó elképzelést már szeptemberre felülírták az állami, önkormányzati alkuk.

A zsűri végül az Archidea Bt. virágszirmot idéző környezetalakítási tervét hozta ki győztesnek. A tervezők Kós Károlyt idéző fatornyos közösségi épületeket és centrális településszerkezetet álmodtak a 234 hektáros területre. A beruházás iránya azonban ismét megváltozott. A lakópark családi házainak és közösségi épületeinek tervezőit eredetileg egy nyílt, komplex beruházói tender keretében választották volna ki a későbbi összhang érdekében. De az eseményeken gyorsítani kellett, így inkább meghívásos eljárás alapján kérték fel a Kvadrum Építész Kft.-t. Az organikus építészet képviselőjeként jegyzett iroda már át is adta a mintaterveket. A tárca igen elégedett az eredménnyel. A hagyományos népi építészet stílusjegyeit felvonultató épületterveket – minisztériumi kérésre – több méretre és technológiára is elkészítette a Kvadrum.

Az eredeti kormánydöntés értelmében a lakóparkban családszerkezettől függően ötféle alapterületű – 40–80 négyzetméteres – családi ház épül téglából, vályogból, esetleg könnyűszerkezetes technológiával. A választás alapjaként már a kezdetekben a várható kivitelezési árat jelölték meg. De a hónapok múlásával újabb tényező úszott be a képbe: minél nagyobb arányú közmunkát kell bevonni. A kormány útmutatása szerint legalább 550 közmunkást foglalkoztatnak majd az építkezésen. Ezzel spórolva meg a teljes beruházásra eredetileg szánt öt-hatmilliárd forint minimum harminc százalékát.

A költségszámításokat most végzik a minisztériumban. Az eredmény ismeretében írják majd ki a nyílt közbeszerzési tendert a komplex kivitelezésre. A bírálatnál nagy súllyal esik majd latba az építési költség. Szaló Péter, a Belügyminisztérium építésügyi helyettes államtitkára tavaly augusztusban 150 ezer forintos négyzetméterárral számolt. Elvégre Felsőzsolca újjáépítői 137 ezerből is kijöttek négyzetméterenként. A csatornát az ócsai telepre vezetik, s a településről vezetik ide a gázt, a villanyt és a vizet is. A környezettudatosság időközben teljesen kikopott a tervből.

A kivitelezői tender kiírásához azonban a kiemelt beruházásokra vonatkozó gyorsított eljárás ellenére még mindig hiányzik néhány szakhatósági engedély. Ezek nélkül pedig nem hirdethető tender, és nem kezdhető meg az építkezés. Az eljárás március végére zárulhat le. A közbeszerzési eljárás áprilisra tolódik, az építkezés annak lezárultával kezdődhet meg. Így az első ütem nyolcvan házába legkorábban a nyár végén költözhetnek be az első lakók. Az infrastruktúra teljes kiépítése pedig az év végére várható.

A telepet eredetileg márciusban adták volna át, összesen 420 ház építését tervezték a területen. De a második ütemről már nem is hallani. 

Sokak szerint kudarcnak elég az első ütem is. A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) már az elején gazdaságtalannak, a nemzetközi trendekkel ellentétesnek, társadalmilag fenntarthatatlannak, így alapjaiban elhibázottnak tartotta a bérlakástelepet. A szakemberek szerint az anyatelepüléstől elszakadó, laza beépítésű, munkahelyektől és szolgáltatásoktól távoli új lakóterület nem alkalmas a megkapaszkodásra. A puszta kiszolgáltatottság még nem tesz szolidárissá. A különböző foglalkozású, eltérő eredeti lakóhellyel rendelkező embereket az elbukott hitel önmagában nem fogja összetartani. A kiszolgáltatottság nem teszi őket felkészült gazdálkodóvá. Mindezek hiánya pedig kódolja a kudarcot.