Csendesen, mérsékelt sajtóérdeklődéstől kísérve köszönt el posztjától tavaly év végén, mandátumának lejárta előtt Kállai Ernő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Hivatala január elsejével megszűnt, csak „kiüresedett funkcióval” él tovább. Az új felállásban az úgynevezett alapvető jogok biztosának helyettese felelős a kisebbségi ügyekért, de ehhez a pozícióhoz nem társul érdemi hatáskör. Csupán „figyelemmel kíséri” a nemzetiségi közösségek életét, vizsgálatot pél dául nem indíthat.

A kérdésre, hogy mennyiben érzékelte a szolidaritás jeleit, a nyilvánosságtól búcsúzó sajtótájékoztatóján Kállai Ernő rezignáltan közölte: a magyar társadalmat, a kisebbségi és jogvédő szervezeteket nem különösebben mozgatta meg az önálló kisebbségi ombudsmani hivatal felszámolása. Ez még akkor is így van, ha az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) egyik közösen jegyzett elemzése a demokráciát veszélyeztető intézkedések közé sorolta, hogy a hatalom megszünteti a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok független intézményi védelmét. Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy kritikájuknak más fórumokon is hangot adtak.

A nemzetiségek képviselői is tettek egy bátortalan kísérletet a kisebbségi ombudsmani tisztség megmentése érdekében, Horváth Aladár roma polgárjogi vezető pedig (igaz: utólag, az Egyesült Államokból hazatérve) tiltakozott a felháborítónak tartott intézkedés miatt. Mindent egybevetve azonban nem lehet állítani, hogy a kormányzat kemény ellenállással találta volna szembe magát.

A fellépést az is nehezíti, hogy a kisebbségi ombudsman esetében nincs olyan uniós direktíva, amelynek megsértésére a jogvédők az adatvédelmi biztossal kapcsolatban hivatkoztak. Ettől függetlenül Muhi Erika, a NEKI (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda) igazgatója is jogosnak tartja a kérdést, hogy a civil szervezetek miért nem tiltakoztak erőteljesebben a kisebbségi ombudsman ügyében.

A NEKI mindenesetre nem hagyja annyiban, arra készül, hogy beadványokkal fordul az alapvető jogok biztosához. Ha kiderül, hogy fenntartásaik megalapozottak voltak, és a mostani rendszerben nem elég hatékony a kisebbségek védelme, akkor – mondta Muhi Erika – más emberi jogi szervezetekkel együtt meg fogják találni a módját, hogy a súlyos problémára kellő határozottsággal felhívják a figyelmet.