Gábos András kiemelte: míg az OECD-országokban a háromévesnél fiatalabb gyereket nevelő nők fele dolgozik, addig itthon mindössze a 15 százalékuk. A gyermektelen nők és a kisgyerekesek hazai foglalkoztatottsági adatait összehasonlítva kiderül, hogy a két csoport közötti különbség nálunk az egyik legnagyobb Európában. Hogy ennek mennyiben oka a hosszú gyes, arról régóta zajlik a vita a kutatók között, de a politikában is.

A teljes állásban dolgozó kismamák többsége beosztott, nem döntéshozó

– A gyes sokat elárul a nők viszonyáról a munkaerőpiachoz, sőt a magyar jóléti államról is – állította Fodor Éva, a CEU munkatársa. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen hosszú időre, három évre szóló gyereknevelési támogatás a világban ritka, ezért kevés kutatás készült arról, hogy milyen hatása van a nők munkaerő-piaci helyzetére. Az biztos, hogy a hosszú gyessel rendelkező országokban kevesebb nő van magas munkahelyi pozícióban, és nagyobb a bérkülönbség a férfiak és a nők között. Ugyanakkor a szegények között kisebb a nők aránya.

Fodor Éva kutatásában több tucat gyesen lévő anyával készített interjúkat, fővárosi, kisvárosi és falusi, alacsony és magasan iskolázott nőkkel egyaránt. Kiderült, hogy a többség dolgozott valamit a gyes alatt, de bizonytalan, képesítésükön aluli, ad hoc munkákat végeztek. Nem azért nem dolgoztak stabilan ez idő alatt, mert ez szerintük az anyasággal nem fér össze, hanem mert az a stratégia látszott a legjobbnak, hogy gyes mellett próbálnak másképp is pénzhez jutni. Volt, aki felszolgált alkalmanként egy vendéglőben, volt, aki szabadságon lévő kollégáját helyettesítette, volt, aki varrt, takarított, vagy szórólapozó férjének segített. Ez utóbbi többekre jellemző volt, hogy valamilyen módon segítettek a férjüknek a fizetett munkájuk elvégzésében. A kapott pénz a minimálbért sem érte el az esetek többségében, és valamennyi munka feketemunka volt, sokszor nehéz körülmények között.

A legtöbb nő kifejezetten szeretett volna stabilabban dolgozni, aktívan kerestek munkát, de szembesültek a munkáltatói diszkriminációval és azzal, hogy addig nem kapnak állást, amíg nem helyezik el a gyereket bölcsődében, ahol viszont előnyben részesítik a dolgozó nők gyerekeit.

– A gyes csökkenti a szegénységet, sok családnak anyagi stabilitást jelent, de nehezíti a nők munkába állását. Az, hogy ilyen kevés nő dolgozik, nem a konzervatív ideológia, hanem a körülmények eredménye – hangsúlyozta a kutató. Szerinte Magyarországon jelenleg „sunyi korporatista állam” működik, ugyanis a nők sokkal nagyobb arányban vannak jelen a munkaerőpiacon, mint a statisztikákból látszik, csak éppen a szélén, informálisan.

Ami azokat a nőket illeti, akik teljes állásban vesznek részt a munkaerőpiacon, ők inkább a támogató, semmint a döntéshozó pozíciókban vannak jelen – mondta Nagy Beáta, a Corvinus Egyetem Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központjának igazgatója. Vicsek Lilla szociológussal két kutatásról számoltak be, az egyiket a kétezres évek közepén egy kerületi önkormányzatnál, a másikat tavaly egy multinacionális vállalatnál végezték. Az eredmények hasonlóak voltak, a női vezetőkről mindkét helyen kritikusan nyilatkoztak a beosztottak, azt is gondnak találták, ha túl nőiesen és azt is, ha túl férfiasan viselkedtek. A multicég munkatársaira az is zavaróan hatott, hogy ha női főnökeik pár hónapos gyerekük mellől „túl hamar” tértek vissza dolgozni. Ugyanakkor a multinál a női vezetők szakmai kompetenciáját nem kérdőjelezték meg, szemben az önkormányzattal.

Bérkülönbségek a nemek között

A nők Európában még mindig átlagosan 16,4 százalékkal kevesebbet keresnek a férfiaknál – közölte az Európai Bizottság az egyenlő fizetés európai napján. A bérkülönbség az egyes tagállamokban jelentősen eltér: Lengyelországban körülbelül két százalék, míg Észtországban a 27 százalékot is meghaladja.

Vannak olyan tagállamok, ahol a különbség ráadásul egyre nő: például Bulgáriában, Franciaországban, Lettországban és Magyarországon.