Világcég a bántalmazott magyar nőkért
Halász Pálma nem tagja semmilyen emberi jogi civil szervezetnek, feminista csoportnak, pártnak, mégis már másodszor vág neki az aláírásgyűjtésnek azért, hogy a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállás legyen Magyarországon is. Szerinte ez a kérdés független az ideológiáktól, pusztán arról szól, hogy erősebb legyen a nők és a gyerekek jogbiztonsága. Az aláírásgyűjtés március elsején kezdődött, a hivatalos bejelentésre ma kerül sor.
Halász Pálma és önkéntes segítői 2010 nyarán már megpróbálták összegyűjteni a népi kezdeményezéshez szükséges ötvenezer támogató aláírást. Akkor azonban „csak” 49 375 jött össze. – Potyogtak a könnyeink, hogy milyen kevés hiányzott a sikerhez, főleg hogy még a határidő lejárta után is érkeztek aláírások – teszi hozzá. Elmondása szerint az aláírásgyűjtés során sokan megosztották velük a történetüket bántalmazó férjekről, apákról. Szinte mindig ugyanazt a forgatókönyvet mesélték el az áldozatok, akik a kudarc után is arra biztatták, hogy ismételje meg az aláírásgyűjtést. Emlékeztet: Magyarországon minden héten megöl egy nőt és minden hónapban egy gyereket valamelyik hozzátartozója vagy volt férje, volt barátja. Halász Pálma tisztában van azzal, hogy az aláírások tíz százaléka általában érvénytelen, szerinte a sikerhez legalább 60 ezer szignó kellene. Kiemeli, hogy a korábbi kudarc ellenére bízik benne, hogy most összegyűlik a kellő számú aláírás. Ezúttal ugyanis egy világcég is támogatja a kezdeményezést, a kozmetikumokat gyártó és forgalmazó Avon.
– Több mint száz országban vagyunk jelen, és mindenhol olyan ügyeket karolunk fel, amelyek a nőkkel kapcsolatosak – mondja Tóth Veronika, a cég kommunikációs szakértője. Hozzáteszi, az ügyek kiválasztásában komoly segítség, hogy a cég üzleti modellje, az úgynevezett direct sales modell (a vevők a termékeket nem boltokban, hanem tanácsadókon keresztül, otthonukban vásárolják meg) miatt rengeteg nővel vannak közvetlen kapcsolatban. – Amikor tanácsadóink felkeresik a vevőinket, nemcsak a termékeinkről esik szó, hanem sok más témáról is, ami a nőket foglalkoztatja. Így választottuk ki a mellrák elleni harcot, és a családon belüli erőszak elleni küzdelem is így került az általunk támogatott ügyek közé – magyarázza.
Tóth Veronika szerint a családon belüli erőszak minden ötödik nőt érint világszerte, mégis sok helyen tabutémának számít. – Tisztában vagyunk azzal, hogy milyen kockázatot jelent egy olyan ügy mellé állni, amit sok félreértés, tabu övez. De úgy gondoljuk, hogy elég erős és nagy cég vagyunk ahhoz, hogy kiálljunk a bántalmazott nők mellett – hangsúlyozza. A kommunikációs szakértő szerint a CSR-nek, vagyis a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának arról kell szólnia, hogy megoldjanak bizonyos társadalmi problémákat, „különben csak üres reklámról” beszélhetnénk. Úgy véli, hogy Magyarországon talán újdonság, hogy egy világcég szót emel a bántalmazott nőkért, de az Egyesült Államokban ennek komoly hagyományai vannak.
Ami pedig a gyakorlatot illeti, a cég több tízezres hazai tanácsadói hálózatával segíti az aláírásgyűjtést.
– Tanácsadóink csapatokat alkotnak, ezen csapatok vezetőit ösztönözzük arra, hogy biztassák aláírásgyűjtésre a tanácsadókat. Természetesen ezt senkinek nem tesszük kötelezővé, minden tanácsadó önként vállalkozhat rá – fogalmaz. Emellett a cég rendezvényein is gyűjtik az aláírásokat, és megemlítik a kezdeményezést szórólapjaikon, hírlevelükben, sőt egy internetes, úgynevezett vírusfilm készítésében is segítenek.
Áldozatok és elkövetők
A családon belüli erőszakos cselekmények elleni hatékonyabb magyarországi fellépést már többször szorgalmazta az ENSZ. Legutóbb tavaly jelezte a szervezet emberi jogi tanácsa, hogy Magyarország tehetne intézkedéseket a családon belüli erőszakot tiltó konkrét jogszabályok elfogadására.
A kormány álláspontja elődeihez hasonlóan azonban az, hogy a büntető törvénykönyv és a szabálysértési törvény tényállásai teljes körűen lefedik azokat a cselekményeket, amelyeket a családon belüli erőszak körébe lehetne vonni.
– Nem igaz, hogy minden idesorolható cselekményt lefednek a jelenlegi szabályok – állítja Spronz Júlia, a Patent Egyesület munkatársa. Szerinte a gazdasági erőszak legtöbb formája, például a gyerekek után járó állami juttatások kisajátítása, a családi kassza monopolizálása, a közös vagyontárgyak megrongálása, megsemmisítése nem esik a törvény hatálya alá, de semmi sem tiltja a fenyegető zaklatás bizonyos formáit vagy a reprodukciós jogokkal való visszaélést, vagyis amikor valaki például megtiltja a partnerének, hogy védekezzen, vagy abortuszra kényszeríti. Spronz Júlia hozzáteszi, hogy azon cselekmények sajátosságait sem ragadja meg a jelenlegi szabályozás, amelyek benne vannak a Btk.-ban. – A szabályozás nem tesz különbséget az idegenek közötti és a családon belüli erőszakos cselekmények között, pedig a két eset teljesen más – hangsúlyozza.
A családon belül elkövetett bűncselekmények elsősorban attól mások, hogy ezekben az esetekben az elkövető és az áldozat kénytelen együtt élni. A partnerkapcsolati erőszak nem egyszeri cselekmény, hanem egy folyamat, mely különböző formákban ismétlődik, adott esetben egyre durvábbá válik. Ha valakit elítélnek azért, mert megverte a partnerét, az ítéletben nincs benne, hogy ezt megelőzően az áldozatot esetleg hosszabb időn keresztül bizonytalanságban tartotta, megfélemlítette.
– Hiába van olyan bűncselekmény, hogy csalás, a jogalkotók szükségesnek érezték hitelezési csalás, tőkebefektetési csalás, adócsalás bevezetését is, mert ezeknek a cselekménynek speciális jellemzői vannak – említ egy hasonlatot a jogvédő, hozzátéve, hogy úgy tűnik, itt nem aggódtak a duplikáció miatt.
Szerinte az önálló tényállás megkönnyítené az áldozatok számára a bizonyítást. Ezekben az esetekben ugyanis többnyire nincsenek tanúk, és az önálló tényállás bevezetésével az egyes sérülések keletkezésének bizonyításával szemben átkerülhetne a hangsúly a családon belüli erőszak folyamat-bűncselekményként való bemutatására, arra, hogy az elkövető a partnere sérelmére rendszeresen testi, lelki, szexuális visszaéléseket követett el.
Ráadásul amíg a családon belüli erőszakot nem fogadják el speciális bűncselekménytípusként, addig a távoltartás alkalmazása is problémás. 2006 óta elrendelhető az elkövető távoltartása a sértettől, ha büntetőeljárás indul az ügyben. Ha a családon belüli erőszakot önállóan szabályozzák a Btk.-ban, lehetővé válik, hogy távoltartást rendeljenek el akkor is, ha a családon belüli erőszak körébe eső cselekmény a mostani szabályozás szerint nem minősül bűncselekménynek.
– És szimbolikus jelentősége is lenne, mert kifejezné, hogy ez nem másodrendű bűncselekménytípus, ahogy most gyakran kezelik a rendőrségen vagy a bíróságon – fűzi hozzá. Az önálló tényállás abban is segítene, hogy a kutatók pontosabb képet kapjanak a családon belüli erőszakról Magyarországon. Most ugyanis nehéz a különböző bűncselekmények (emberölés, testi sértés, kényszerítés, személyi szabadság megsértése, kiskorú veszélyeztetése vagy a nemi erkölcs elleni cselekmények) közül kiválasztani az idesorolható eseteket. Spronz Júlia emlékeztet, hogy ez a bűncselekménytípus önálló tényállás a többi között a spanyol, portugál, a svéd és lengyel büntető törvénykönyvekben is.
Ha két hónap alatt összejön az ötvenezer szignó, az Országgyűlésnek tárgyalnia kell a témát, bár jogalkotási kötelessége nincs. Spronz Júlia szerint már az is előrelépés lenne, ha a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium mellett civil szervezeteket, esetleg családon belüli erőszak elszenvedőit is meghallgatnának a képviselők.
(Matalin Dóra)
Erőszak, lelki terror, fenyegetés
Tavaly 44 nő halt meg családon belüli erőszak következtében, 2009-ben 58 ilyen eset volt az ORFK szerint. A partnerük vagy volt partnerük által bántalmazott nők száma becslések szerint évente eléri a félmilliót Magyarországon. Az Eurobarometer 2010-es felmérése szerint Magyarországon minden hatodik válaszadó ismer olyan embert, akit egy hozzátartozója bántalmaz vagy bántalmazott. A családon belül elkövetett fizikai erőszakot a válaszadók háromnegyede sorolta a „nagyon komoly” kategóriába, míg az uniós átlag 85 százalék. A lelki terrort a magyarok 56 százaléka tartja az erőszak komoly formájának, a szabadság korlátozását 53, a fenyegetést 48 százalék. Az uniós átlag minden esetben magasabb volt. Az EU 27 tagállamában a megkérdezettek 70 százaléka tartja hasznosnak az ingyen hívható segélyvonalakat, míg a magyarok 57 százaléka véli úgy, hogy ez segítséget jelent az áldozatoknak. A magyarok 77 százaléka szigorúbb törvényekkel szorítaná vissza a családon belüli erőszakot. (M. D.)
