A kormány örömmel értesült arról, hogy az Európai Bizottság (EB) az általa kezdeményezett ügyek kilencven százalékában elfogadta a magyar válaszokat, így ezeket az ügyeket le lehet zárni – reagáltak szűkszavúan a kormányzati kommunikátorok a bizottság tegnap nyilvánosságra hozott állásfoglalására.

Simor András MNB-elnök a parlamentben – Döntésre várva

A testület által szorgalmazott törvénymódosító javaslatokat a kormány még szerdán jóváhagyta, és elküldi az Európai Központi Banknak – ez is kiderült Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő és Giró-Szász András kormányszóvivő nyilatkozataiból, továbbá az is, hogy a nyitva maradt kérdésekben a kabinet készen áll a további konzultációra az Európai Bizottsággal.

A KDNP szerint a kis eredmény is eredmény, és meggyőződésük, hogy a fennálló vitás kérdésekben is Magyarországnak van igaza – mondta a bizottsági bejelentést követően Harrach Péter frakcióvezető, aki szerint „tény, hogy a bizottság szakmai kritikája mögött politikai szempontok vannak”. A KDNP-nek az a véleménye, hogy a döntéshozók többsége által képviselt politikai irány nem erősíti, hanem gyengíti Európát.

Az EB szerdán azt is tudatta: véleményük szerint még nem teljesültek a feltételei annak, hogy bármilyen pénzügyi támogatásról nemzetközi tárgyalások kezdődjenek Magyarországgal. – Nem szerencsés, hogy az EU „minden mással”, a kötelezettségszegési eljárásokkal, a túlzottdeficit-eljárással is keveri a Magyarországgal tervezett hiteltárgyalásokat – panaszkodott lapunknak egy kormányzati szereplő. A kormány részéről úgy vélik, ha az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) döntene a kohéziós alapok részleges felfüggesztéséről, Magyarország elkészíti az EU által elvárt, költségvetési szigort feltételező programot, és „hat hónapon belül ezt az ügyet szépen csendben le lehet zárni”.

Az IMF-tárgyalásokra és a költségvetésre is rálátó politikus cáfolta azokat a híreket, miszerint a hiteltárgyalás már nem sürgős a kormánynak, ezért időhúzásra játszik, mert valójában nem is akar megállapodni a nemzetközi szervezetekkel a jelenlegi körülmények között. Piaci vélekedések szerint márpedig ez lehet a kormány terve, január óta ugyanis erősödött a forint az euróval szemben, és hazánk kockázati felára is mérséklődött, így kevésbé kiszolgáltatott a befektetőknek. Az viszont tény, hogy elhúzódó procedúrára számítanak a kormány részéről a kötelezettségszegési eljárások ügyében. Az eljárás által érintett három kérdés közül a bírák nyugdíjkorhatárát illetően (egyedi elbírálással maradhatnának a pályán tovább az általános nyugdíjkorhatárt elérő bírák) a kormány egyelőre nem hajlandó további kompromisszumokra. Most az álláspont az, hogy a kormány kész az Európai Bíróság előtt is megvédeni igazát. „A kormány bizonyítottnak gondolja, hogy Magyarországon egy általános, mindenkire kiterjedő nyugdíjrendszer-átalakítás zajlik, amelyből a bírák sem maradhatnak ki. Ez azonban változhat. Minden Orbán Viktor miniszterelnöktől függ” – tájékoztatta lapunkat egy kormánytag.

Ami a jegybanki függetlenséget illeti: egyik forrásunk úgy fogalmazott, a kormány meggyőződése, hogy ha Magyarország nem korrigálna semmilyen, a parlament által korábban megszavazott változtatást, akkor is megállták volna a helyüket uniós bíróságokon a tervezett változtatások, „mert mindre van nemzetközi példa, olyan is, amit az Európai Központi Bank korábban ajánlott”. Az egyik sérelmezett ügyről, a jegybankelnöki fizetési plafonról egy korábbi kormányülésen már volt szó, de később a miniszterelnök határozottan visszautasította a módosítás lehetőségét, mondván, az a közszféra általános javadalmazási plafonjához igazodik. Ez az álláspont tükröződött a nemzetgazdasági tárca tegnapi levelében is, amelyben az Európai Központi Bank elnökét, Mario Draghit tájékoztatta a jegybanktörvény módosításáról. Ebben nem szerepel a fizetési plafon, csak az, hogy a jövőben a kormánynak nem kell majd megküldenie a monetáris tanács üléseinek napirendjét, illetve a kormány képviselője sem vehet majd részt az üléseken, valamint a monetáris tanács tagjainak felmentésével és a tanács feloszlatásával kapcsolatos részeket (utóbbira az euró bevezetésekor került volna sor). Lapunknak korábban ugyanakkor egy kormánytag azt mondta: ha a jövedelemplafon feloldása lenne az EU „utolsó utáni” feltétele az IMF-tárgyalások érdemi szakaszba lépéséhez, a kormány bizonyosan engedne.

Az MNB elnökének 2010 őszén vágták vissza a fizetését havi bruttó 8 millió forintról a közszférában bevezetett általános bérplafonnak megfelelő 2 millió forintra (a bérplafon nem nominálisan van meghatározva, hanem a KSH által kimutatott átlagkereset tízszeresében, ami jelenleg nagyjából 2 milliónak felel meg). Az eljárást nemcsak Simor András jegybankelnök sérelmezte, hanem az Európai Központi Bank is, s az ügy végül eljutott a kötelezettségszegési eljárásig. Ezen az sem változtat, hogy Simor András pár hete bejelentette: kész egyetlen forintot felvenni fizetéséből, amennyiben a kormány az uniós elvárásoknak megfelelően módosítja a jegybankról szóló törvényt.

Kormányzati forrásaink akkor elismerőleg szóltak erről a döntésről, azt gesztusértékűnek tekintették. Úgy gondolták, oldhatja a kormány és a jegybankelnök közti feszültséget (Simort számos támadás érte az elmúlt közel két évben hol vagyonnyilatkozatának hiányosságai, hol a kamatdöntések miatt, amelyeket egyébként nem ő egy személyben, hanem a monetáris tanács hoz meg). A kapcsolatok javulása forrásaink szerint már korábban elkezdődött, egyfajta fegyverszünetet kötöttek a felek.

Az ellenzék nem lepődött meg

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) addig nem kezd tárgyalást Magyarországgal, amíg a kormány és az Európai Unió közötti jogi vita tart – reagált Mesterházy Attila, az MSZP elnöke az Európai Bizottság (EB) döntéseire.

Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a kormány – amely korábban gyors megoldást ígért, most viszont újabb egy hónapot kapott a válaszadásra – húzza az időt, „átveri a piacokat, az uniót és a valutaalapot”, de valójában nem akar megállapodni az IMF-fel – idézte a pártelnököt az MTI. Ez azonban roppant veszélyes magatartás, mert újabb hitelvesztést okoz. Az LMP szerint számítani lehetett a döntésre – mondta a párt budapesti sajtótájékoztatóján Heltai László szóvivő –, miután a bírói korhatár, valamint az adatvédelmi hatóság függetlensége ügyében hozott jogszabályok nemcsak az európai joggal ütköznek, hanem „az ország érdekével is ellentétesek”. A fejleményekkel kapcsolatban a Jobbik részéről Balczó Zoltán megjegyezte: nem meglepő, hogy az EB a Magyarországgal szemben megkezdett kötelezettségszegési eljárásokat folytatja. Szerinte a magyar társadalomnak meg kell értenie, hogy „egy kettős mércét alkalmazó birodalom gyarmatává süllyedt”.

Megerősítette: a Jobbik számára nem meghatározó kérdés az adatvédelmi biztos és a bírák nyugdíjkorhatárának ügye, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank kapcsán „határozott kiállást” vár a kormánytól. (Hírösszefoglalónk)