Az állam kihúzta a szőnyeget
A százszázalékos állami tulajdonú Budapesti Kamaraszínház Nonprofit Kft. működését az elmúlt években a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) közhasznúsági szerződés keretében finanszírozta. A szerződést azonban a tárca tavaly év végi hatállyal felmondta.
A Nefmi – egy kormányhatározatnak köszönhetően – 147 millió forintot ad a Kamaraszínháznak az évad befejezésére. A pénz még nem érkezett meg az intézményhez, bár a Nefmi állítólag már átutalta a vagyonkezelőnek. A színház munkatársai három hónapja nem kaptak fizetést –tudtuk meg Szűcs Miklóstól.
A vagyonkezelő közleménye szerint a kamaraszínház működésének finanszírozása 2011-ben 333 millió forintba került, a teátrum így is veszteséges volt. A társaság három játszóhelyének (Tivoli Színház, Shure Stúdió, Ericsson Stúdió) fenntartása olyan költséget jelent, amelynek garantálása a csökkentett támogatási szint mellett nem oldható meg.
A minisztérium évek óta szerette volna átadni az intézményt a fővárosnak, de megegyezésre nem került sor. Mivel a színház tevékenysége a Nefmi támogatása nélkül nem tartható fenn, az MNV Zrt. az állami vagyon védelme érdekében szüntette meg végelszámolási eljárással, jogutód nélkül az intézményt működtető gazdasági társaságot. A céget az MNV Zrt. által megbízott végelszámoló vette át, aki felülvizsgálja a működést, megakadályozza a további veszteségek kialakulását, felméri a kft. vagyonát és kötelezettségeit. Az igazgató erre úgy reagált: egy fillér hiánya, adóssága nem volt a színháznak, míg január 1-jétől meg nem vonták a támogatását. Pénteken lesz társulati ülés, amelyen a vagyonkezelő képviselője is részt vesz. Hogy az épülettel mi lesz, azt sem a Nefmitől, sem az MNV Zrt.-től nem sikerült megtudnunk.
Szűcs Miklós elmondta: a két kerület – ahol a játszóhelyeik találhatók –, a VI. és a VII. segítene nekik. Abban reménykednek, hogy ha közhasznúsági szerződést kötnek velük, jövőre – az előadó-művészeti törvény szerinti – kiemelt kategóriába kerülhet a színház a maga évi hatszáz előadásával.
A felszámolás vélhetően nem érinti a Játékszínt, amelynek közhasznúsági szerződését szintén január 1-jétől mondta fel a minisztérium. Nincs tartozásuk, kifizetetlen számláik, noha hozzájuk sem érkezett meg a beígért 63,5 millió forint – tudtuk meg Balázsovits Lajos igazgatótól. A tartalékokból él a teátrum, még bemutatót is tervez a szezonra. A direktor most a közelebbről nem megnevezett „illetékesekkel” tárgyal a jövőről, akik segítenek kitalálni, hogyan működtethető tovább az intézmény. Állami színházként biztosan nem.