A kormány álláspontja elődeihez hasonlóan azonban az, hogy a büntető törvénykönyv és a szabálysértési törvény tényállásai teljes körűen lefedik azokat a cselekményeket, amelyeket a családon belüli erőszak körébe lehetne vonni.

– Nem igaz, hogy minden idesorolható cselekményt lefednek a jelenlegi szabályok – állítja Spronz Júlia, a Patent Egyesület munkatársa. Szerinte a gazdasági erőszak legtöbb formája, például a gyerekek után járó állami juttatások kisajátítása, a családi kassza monopolizálása, a közös vagyontárgyak megrongálása, megsemmisítése nem esik a törvény hatálya alá, de semmi sem tiltja a fenyegető zaklatás bizonyos formáit vagy a reprodukciós jogokkal való visszaélést, vagyis amikor valaki például megtiltja a partnerének, hogy védekezzen, vagy abortuszra kényszeríti. Spronz Júlia hozzáteszi, hogy azon cselekmények sajátosságait sem ragadja meg a jelenlegi szabályozás, amelyek benne vannak a Btk.-ban. – A szabályozás nem tesz különbséget az idegenek közötti és a családon belüli erőszakos cselekmények között, pedig a két eset teljesen más – hangsúlyozza.

A családon belül elkövetett bűncselekmények elsősorban attól mások, hogy ezekben az esetekben az elkövető és az áldozat kénytelen együtt élni. A partnerkapcsolati erőszak nem egyszeri cselekmény, hanem egy folyamat, mely különböző formákban ismétlődik, adott esetben egyre durvábbá válik. Ha valakit elítélnek azért, mert megverte a partnerét, az ítéletben nincs benne, hogy ezt megelőzően az áldozatot esetleg hosszabb időn keresztül bizonytalanságban tartotta, megfélemlítette.

– Hiába van olyan bűncselekmény, hogy csalás, a jogalkotók szükségesnek érezték hitelezési csalás, tőkebefektetési csalás, adócsalás bevezetését is, mert ezeknek a cselekménynek speciális jellemzői vannak – említ egy hasonlatot a jogvédő, hozzátéve, hogy úgy tűnik, itt nem aggódtak a duplikáció miatt.

Szerinte az önálló tényállás megkönnyítené az áldozatok számára a bizonyítást. Ezekben az esetekben ugyanis többnyire nincsenek tanúk, és az önálló tényállás bevezetésével az egyes sérülések keletkezésének bizonyításával szemben átkerülhetne a hangsúly a családon belüli erőszak folyamat-bűncselekményként való bemutatására, arra, hogy az elkövető a partnere sérelmére rendszeresen testi, lelki, szexuális visszaéléseket követett el.

Ráadásul amíg a családon belüli erőszakot nem fogadják el speciális bűncselekménytípusként, addig a távoltartás alkalmazása is problémás. 2006 óta elrendelhető az elkövető távoltartása a sértettől, ha büntetőeljárás indul az ügyben. Ha a családon belüli erőszak önállóan szabályozzák a Btk.-ban, lehetővé válik, hogy távoltartást rendeljenek el akkor is, ha a családon belüli erőszak körébe eső cselekmény a mostani szabályozás szerint nem minősül bűncselekménynek.

– És szimbolikus jelentőssége islenne, mert kifejezné, hogy ez nem másodrendű bűncselekménytípus, ahogy most gyakran kezelik a rendőrségen vagy a bíróságon – fűzi hozzá. Az önálló tényállás abban is segítene, hogy a kutatók pontosabb képet kapjanak a családon belüli erőszakról Magyarországon. Most ugyanis nehéz a különböző bűncselekmények (emberölés, testi sértés, kényszerítés, személyi szabadság megsértése, kiskorú veszélyeztetése vagy a nemi erkölcs elleni cselekmények) közül kiválasztani az idesorolható eseteket. Spronz Júlia emlékeztet, hogy ez a bűncselekménytípus önálló tényállás a többi között a spanyol, portugál, a svéd és lengyel büntető törvénykönyvekben is.

Ha két hónap alatt összejön az ötvenezer szignó, az Országgyűlésnek tárgyalnia kell a témát, bár jogalkotási kötelessége nincs. Spronz Júlia szerint már az is előrelépés lenne, ha a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium mellett civil szervezeteket, esetleg családon belüli erőszak elszenvedőit is meghallgatnának a képviselők. (Matalin Dóra)

Erőszak, lelki terror, fenyegetés

Tavaly 44 nő halt meg családon belüli erőszak következtében, 2009-ben 58 ilyen eset volt az ORFK szerint. A partnerük vagy volt partnerük által bántalmazott nők száma becslések szerint évente eléri a félmilliót Magyarországon. Az Eurobarometer 2010-es felmérése szerint Magyarországon minden hatodik válaszadó ismer olyan embert, akit egy hozzátartozója bántalmaz vagy bántalmazott. A családon belül elkövetett fizikai erőszakot a válaszadók háromnegyede sorolta a „nagyon komoly” kategóriába, míg az uniós átlag 85 százalék. A lelki terrort a magyarok 56 százaléka tartja az erőszak komoly formájának, a szabadság korlátozását 53, a fenyegetést 48 százalék. Az uniós átlag minden esetben magasabb volt. Az EU 27 tagállamában a megkérdezettek 70 százaléka tartja hasznosnak az ingyen hívható segélyvonalakat, míg a magyarok 57 százaléka véli úgy, hogy ez segítséget jelent az áldozatoknak. A magyarok 77 százaléka szigorúbb törvényekkel szorítaná vissza a családon belüli erőszakot. (M. D.)