A Város Mindenkié hajléktalan-jogvédő csoport a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy idén január elsejétől alig több mint egy hónap alatt 55 ember halálát okozta kihűlés Magyarországon. A közel négyszer annyi lakossal rendelkező Lengyelországban 64 fagyhalálról számoltak be ugyanezen időszak alatt. A tanulmány szerint Magyarországon tízszer akkora a kihűlés miatti halál esélye, mint az Amerikai Egyesült Államokban.

– Nemcsak arról van szó, hogy nálunk jóval szegényebbek az emberek, és a fűtés költségei sokak számára megfizethetetlenek, hanem arról is, hogy hiányzik a helyi közösség odafigyelése is. Emellett a téli krízisre még nem elég érzékeny az ellátórendszer, szükség volna rendkívüli pénz- vagy tüzelőtámogatásra a kritikus időszakban – mondja Koltai Luca szociálpolitikus, a tanulmány egyik szerzője.

A közterületeken történt kihűlések száma nem nőtt számottevően az elmúlt évtizedekben, az otthonukban kihűlt és elhunyt emberek száma viszont folyamatosan emelkedett. Egy 2005 és 2007 között lezajlott nemzetközi felmérés szerint Magyarországon az emberek közel 15 százaléka nem engedhette meg magának, hogy megfelelően fűtse az otthonát. A tanulmány szerzői szerint ez az arány 2011-re valószínűleg tovább romlott.

Leginkább az 50–59 éves korosztályban fordulnak elő kihűléses halálesetek, a második legveszélyeztetettebb korosztály a 80 év felettieké. Az áldozatok között több a férfi, mint a nő. A tanulmány készítői felhívták a figyelmet még egy összefüggésre: az 500 főnél kisebb településeken közel háromszor akkora valószínűséggel hűl ki egy ember, mint a nagyobb helyeken. Az áldozatok többsége 8 osztályt vagy annál kevesebbet végzett. Tíz százalékuk sem házas, körülbelül azonos arányban vannak közöttük elvált,nőtlen vagy hajadon és özvegy emberek. Több mint hetven százalékuknak nincs gyereke. Éppen ezért a tanulmány készítői úgy vélik, hogy a szociális szolgáltatóknak kellene betölteni azt az űrt, ami az emberi kapcsolatok gyengüléséből adódik.

– Magyarországon sajnos nem túl erősek a szomszédsági, helyi közösségi kapcsolatok, így akinek nincs családja, az könnyen elszigetelődhet. Előfordul, hogy egy falu szélén élő idős asszony nem azért nem fűt be, mert nincs több tüzelője, hanem mert beteg lett, nem tud kimenni az udvarra fát vágni, és senki sem nyitja rá az ajtót – magyarázza Koltai Luca. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet munkatársai kérdőíves felmérést végeztek a szociális ellátásban tevékenykedő intézmények dolgozói körében, hogy kiderítsék, mennyire érzékelik a problémát, milyen eszközeik vannak a kihűléses esetek megelőzésére. A közel 350 válaszadó fele gondolta úgy, hogy ellátási területén előfordulhat kihűlés, ötödük szerint azonban a szociális ellátórendszer nem tudja megoldani a problémát. Ami a megelőzést illeti, a legtöbben a jelzőrendszert és a tüzelő-, illetve lakásfenntartási támogatást emelték ki.

Koltai Luca szerint a lakásfenntartási támogatás kiemelkedően fontos, éppen ezért szomorú fejlemény, hogy bár a támogatottak köre szélesedett, az egy főre eső összeg csökkent. Ennek hatásai még nem mérhetők, de a szakember úgy véli, hogy mivel a rezsiköltségek aránya egyre nő a háztartások költségvetésében, a támogatás csökkenő mértéke komoly következményekkel járhat.

Kistelepüléseken, tanyákon nagyobb az esélye a fagyhalálnak