A főbíró példátlan hatalmát korlátozni kell

2012-03-07

„A fő gond az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezében összpontosuló hatalom. Bár a tagállamoknak széles mérlegelési jogkörük van az igazságszolgáltatás irányítási rendszerének kialakításában, az Európa Tanács egyetlen tagországában sem ruháztak fel egyetlen személyt ilyen jelentős hatalommal, beleértve a bírók vagy más vezető tisztségviselők kiválasztását” – írja a velencei bizottság a magyarországi bíróságokról szóló véleménytervezetében, amely lapunk birtokába jutott. Aggodalmát fejezi ki a testület amiatt is, ahogy az OBH elnökét kinevezik, illetve azért is, ahogy a tevékenységét ellenőrzik.

A velencei bizottság a strasbourgi székhelyű, negyvenhét tagállamot tömörítő Európa Tanács (ET) alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete (tehát nem EU-intézmény). Ami az előzményeket illeti: Martonyi János külügyminiszter –válaszul Thorbjorn Jagland ET-főtitkár levelére – még januárban kérte fel a bizottságot, hogy véleményezze a bíróságok függetlenségével, a vallásszabadsággal és a választásokkal kapcsolatos magyar jogszabályokat. A velencei bizottság egy-egy tekintélyes német, osztrák, lengyel, belga és finn tagból álló testülete nemcsak a törvényeket vizsgálta, hanem február második felében delegációt is küldött Budapestre, ahol a küldöttség jó néhány illetékessel egyeztetett.

Elégedetlenségét fejezi ki a velencei bizottság, amiért Magyarországon az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági rendszer gyakorlatilag minden aspektusában kulcsfontosságú döntéshozóként lép fel, akinek a korlátlan hatalma felett senki sem gyakorol pártatlan ellenőrzést. Az elnököt a bírói testület tagjaival való konzultáció nélkül választják meg, rá adásul a törvénysértés esetét leszámítva senki sem vonhatja őt felelősségre. „Az aggodalmakat növeli a nagyon hosszú, kilencéves mandátum” – teszi hozzá az ET-testület véleménytervezete.

Ráadásul e rendkívül erős hatalmat (beleértve a bírói kinevezéseket is) a velencei bizottság szerint tovább súlyosbítják a következő elemek: ismétlődő próbaidőszakok, amelyek aláássák a bírók függetlenségét; a bírók áthelyezésének lehetősége, súlyos következményekkel arra az esetre, ha visszautasítanák a költözést; az OBH elnökének joga ügyek áthelyezésére egy másik bíróságra.

Ami a bírók korai nyugdíjazását illeti (ez ügyben az Európai Bizottság már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen), a dokumentum leszögezi: a nyugdíjba vonulásra kényszerítésnek semmilyen anyagi, materiális oka nincs. A nyugdíjkorhatár hirtelen megváltoztatásával a bírók körülbelül egytizedének (sokan közülük vezető beosztásúak) távoznia kell. Nem kellőképpen bizonyított az érvelés, hogy a több fiatal bíró növeli majd az igazságszolgáltatás hatékonyságát. A megfelelő indoklás hiánya vetett fel kérdéseket a közvéleményben is.

Figyelembe véve a véleménytervezetben felsorolt problémákat, a velencei bizottság arra a következtetésre jut: az igazságszolgáltatási rendszer reformjának fő elemei nemcsak ellentmondanak az európai normáknak (főként a függetlenség terén), hanem sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Az igazságszolgáltatás függetlenségét, beleértve a fékek és ellensúlyok erős rendszerét, magában az alkotmányban kellene szabályozni, és ennek fényében az alaptörvény módosítása is szükséges lenne – hangsúlyozza az Európa Tanács testülete.

A magyar alkotmányt már tavaly júniusban bírálta a velencei bizottság. Kifogásolta például, hogy az alkotmány számos részletét kétharmados, sarkalatos törvényekkel kívánja egyértelműsíteni a kormány. Több olyan területet is kétharmaddal akarnak szabályozni, amelynek meghatározásához az egyszerű többség lenne indokoltabb – és ezzel a demokrácia elve kérdőjeleződik meg.

Darák Péter, a Kúria és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.