Orbán–Vona-csörte az unióról
Orbán Viktor és Vona Gábor szócsatájával kezdődött a tegnapi parlamenti ülés. A Jobbik elnöke napirend előtt a „Nem leszünk gyarmat!” békemenet jelszóra hivatkozva azzal fordult a miniszterelnökhöz: „milyen szabadságharc az”, amikor a kormány az unióval folytatott csatározásban mellékhadszíntéren harcol, és éppen a legfontosabb fronton, a gyarmatosítás frontján teszi le a fegyvert, amikor a fiskális paktumot, a költségvetési szigorítást nem ellenzik. Vona Gábor emlékeztetett, hogy az unió Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárást szeretne indítani, az Európai Parlamentben szinte kéthetente tartanak „magyarellenes napot”, az európaktum pedig nem reformprogramot eredményez, hanem 100, később 300 milliárdos „legdurvább megszorítást”. Ezért a Jobbik-elnök megint népszavazást szorgalmazott Magyarország EU-tagságáról. Kövér László házelnök kétszer is rendre utasította a jobbikos politikust, mert többek közt azt mondta a szocialistákról, örülne, ha „a francba menetelnének”. A házelnök arra kérte, tartózkodjon attól, hogy kocsmai hangulatot kelt a Házban.
– Én azt hittem, hogy a Jobbik támogat minket abban a politikában, hogy az EU megszorítást követel, mi pedig helyette egy új tehermegosztást, a középosztályt erősítő politikát folytatunk – reagált Orbán Viktor. Hozzátette: az unió olyan államadósságcsökkentést vár, ami káros lenne a magyarok számára, „ezért nem vagyunk hajlandók azon az úton haladni, amit az unió kívánatosnak tartana”.
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy az országnak szüksége van a nemzetközi beruházásokra. „Ezért gyarmatosítás és szövetségkeresés között különbséget kell tenni. Hiszen a gyarmatosítónak csak a piacunk kell, akinek a munkánkra is szüksége van, az a szövetséges.” Orbán Viktor szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy 2011-ben a költségvetési hiány három százalék alatt volt, de „az unió erre azt mondta, nem tetszik a módszer, amivel elértétek”. 2012-ben is így lesz, ám az uniónak ez a módszer sem tetszik. 2013-ban már a vita mostani állása szerint a módszer megfelelő lesz az EU számára, azonban a prognózis szerint 3,25 százalékos hiány várható, „ezért hajtsatok végre kiigazításokat” – tolmácsolta a miniszterelnök az EU-elvárást. Végül Orbán Viktor megismételte: az országnak higgadtan, nyugodtan ki kell állnia érdekei védelmében, és az Európai Bizottsággal megegyezésre kell jutni, hogy a hiány három százalék alatti legyen. – Ezt meg is fogjuk tenni, így a túlzottdeficit-eljárás megszűnhet – hangoztatta.
Új ügynöktörvényt akar a koalíció?
Komoly vita folyik az ügynökmúlt feltárásának módszeréről a kormánypárti frakcióban, azonban „a szándékok egyértelműek” – mondta Orbán Viktor egy jobbikos képviselő azonnali kérdésére válaszolva. A kormánypártok készek megvitatni, hogy a Romániában alkalmazott módszereknek milyen hasznuk lenne Magyarországon. A jobbikos Mirkóczki Ádám úgy vélte, Magyarország az utolsó posztkommunista ország, ahol a mai napig nem lehet tudni, hogy kik kikről mit jelentettek, és mit tettek az állambiztonsági szolgálat megbízásából. „Úgy tűnik, ez a szégyen a második Orbán-kormányra is rá fog égni.” Tegnap a parlamentben a miniszterelnök azt is elmondta, hogy egy átvilágítási törvény lehetőségét is meg kell vizsgálnia a parlamentnek.
A jobbikos képviselő viszonválaszában azt vetette fel: „Nagy kérdés, hogy mire várnak. Önök arra várnak-e vajon, hogy a károsultak és a károkozók kihaljanak, hogy ne legyen semmilyen, még csak morális szintű következménye sem? Vagy van egy sokkal nagyobb aggályom: (...) az igazság az, és azért van ez a tutyimutyi helyzet, mert a Fidesz és holdudvara tele van volt besúgókkal vagy ügynökökkel. Kérem, cáfoljon meg!” – mondta Mirkóczki.
Erre reagálva Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Mifelénk az ilyet nem cáfolni szokták, hanem visszautasítják. Én is ezt fogom most tenni. Minden ilyen feltételezést, amelynek nincs ténybeli alapja, a leghatározottabban – a politikai közösségünk nevében – vissza kell utasítsak.” Répássy Róbert igazságügyi államtitkár lapunknak azt mondta, ő személy szerint nagyon sajnálja, hogy annak idején az Alkotmánybíróság döntése miatt a Zétényi–Takácstörvény elbukott. Információnk szerint a Fidesz-frakció hétfői ülésén már éles vita zajlott az ügynökmúlt feltárásáról, és ezt folytatják március 19-én is a miniszterelnök részvételével. (Munkatársunktól)
