Fél évet is csúszhat a fővárosi kórházak államosítása, bár a folyamat megkezdődött, de csak az év második felében van esély a befejezésére. A budapesti intézmények sorsának gyors rendeződését nem segíti, hogy túl sok az anyagi és hatásköri természetű vita van a főváros és kormányzat között. Pillanatnyilag a legélesebb ezek közül a BKV-ügy, így a felek a kórház vita rendezését is ennek rendelik alá.

A fővárosi kórházak állami kézbe adása tulajdonképpen félbemaradt, mert törvény ugyan született róla, de az azt megalapozó kormány-önkormányzat megállapodást Tarlós István főpolgármester azóta sem írta alá. Így a kormányzati adminisztrációban is vannak olyanok akik miatt nem bizonyos, hogy a törvény emiatt kiállna egy alkotmányossági felülvizsgálatot. A főpolgármesternek sem érdeke e téren nagyon előzékenynek mutatkoznia, amikor a BKV-ügyben a város gazdasági összeomlása ellen küzd, és forrásokat akar kicsikarni a központi költségvetésből. Még ez utóbbi ügy nem rendeződik így vagy úgy valószínűtlen, hogy jelentősebb átalakításba kezdjenek a fővárosi kórházaknál.

A kapacitások mozgatásra Tarlós István kézjegye nélkül is van felhatalmazása a kormánynak, ám ahhoz, hogy a főváros és az állami tulajdonos között félúton lévő vagyonban a nagyobb volumenű átalakítások, netán intézmény, telephely bezárás is megtörténhessen, szükség volna az aláírása. A képtelen helyzet miatt vannak egyéb furcsaságok is: bár a működtetéssel kapcsolatos adósságokat az állam magára vállalta a fővárosi kórházak esetében is, már nem ilyen egyértelmű, hogy kinek kellene a pályázati önrészeket vállalnia. Ez ügyben is tart a huzakodás a főpolgármester és a leendő tulajdonos között.

A félbemaradt államosítás jól jön a betegeknek, mert május elseje után (ekkortól lépnek életbe a kapacitás átszervezési szabályok országszerte) sem kell túl sok változással szembesülniük, és itt elmaradnak a nagy ágyszám leépítések is. Időközben ugyanis a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és szervezetfejlesztési Intézet betegútelemzéséből az is kiderült, hogy a fővárosban nincsenek túlzott kapacitások. Noha ide koncentrálódik az ország kórházi ellátórendszerének 40 százaléka, az egészségügyi szolgáltatásokat azonban nemcsak a fővárosi betegek, hanem a város környékén lévő települések lakói is itt veszik igénybe. Budapesten gyógyítják Pest, Komárom-Esztergom, Fejér, Nógrád, Heves, Szolnok és Bács-Kiskun megye betegeinek jelentős részét, a speciális beavatkozásokra szakosodott intézetek pedig az egész országból fogadják a pácienseket.

Néhány apró változás azért itt is várható: például az újpesti Károlyi Kórház teljesen lerobbant traumatológiája beköltözik részben a Honvéd, másrészt az Uzsoki utcai kórházba. Egyelőre viszont ott marad a teljes belgyógyászati osztály, tehát egyelőre nem kerül lakat az épületre, marad aktív ellátás is. A Péterfy Sándor utcai illetve a Szent István kórházakból főként a kisebb szakmákban – szemészet, urológia – költözhetnek osztályok. Itt az a cél, hogy megszűnjenek a párhuzamosságok. Bár a Semmelweis Terv szerint az összevont Szent László és Szent István kórház Merényi úton lévő traumatológiáját megszüntették volna, egyelőre az is marad a helyén. Időközben ugyanis kiderült az elköltöztetése meglehetősen sokba kerülhet, erre viszont mindaddig nincs pénz, míg a fővárosban lévő, de már bezárt kórházak épületeit valaki meg nem vásárolja. A Szent László kórház telkének üres sarkába tervezett börtönkórház építésére is várni kell majd még egy ideig.