A tűzcsapokkal szerezné vissza a vízműveket a főváros
Akár 50 milliárdot is veszíthet a fővárosi önkormányzat a vízművek külföldi befektetőivel folytatott perben, ha a nemzetközi bírói testület elégtelennek találná az egyoldalú szerződésbontás indokait. Az eredeti vételár – 16,5 milliárd forint – visszafizetése mellett ugyanis a szerződés lejártáig számított elmaradt hasznot is megítélhetik a Fővárosi Vízművek részvényeinek jelenleg 25 százalékát, illetve a menedzsmentjogokat birtokló Hungáriavíz Zrt.-nek. Ez pedig az elmúlt időszak ismeretében könnyen elérheti a 35 milliárd forintot.
Bár Tarlós István főpolgármester, illetve a Hungáriavizet birtokló francia Suez Environnement és a német RWE egyaránt a vita békés rendezését tartja a legjobb megoldásnak, az ügy egyre gyorsuló iramban halad a per felé. Ennek egyik oka az, hogy valójában egyik tárgyalófél sem egészen a maga ura.
A víziközművagyonról szóló, tavaly év végén elfogadott törvény értelmében a közműveknek magyar közösségi tulajdonban kell maradniuk. Ahol pedig már nincs így, ott a jogszabály visszarendezést ír elő.
Ez tulajdonképpen egybevág a főváros elképzeléseivel. A főpolgármester már a választási kampányában célul tűzte ki a fővárosi közműszerződések felülvizsgálatát. És a külföldi befektetők sem zárkóznak el a válástól, ha megfelelően kifizetnék őket. Csakhogy a BKV ezer sebéből vérző főváros vélhetőleg még az általa ajánlott kevesebb mint hatmilliárd forint lelépési díjat sem lenne képes előteremteni, nemhogy a Suez–RWE tandem által kért egykori vételár összegét.
Budapest ugyanakkor még akkor sem fizethetne, ha esetleg egy titkos rekeszből elő tudná húzni a pénzt. Elvégre ezzel igazolnák a kormánynak azt a sokszor hangoztatott felvetését, amely szerint van még annyi tartalék a fővárosnál, hogy saját maga rendezze a BKV pénzügyi helyzetét. A városvezetésnek tehát úgy kellene a tulajdonáról való lemondásra bírni a külföldi befektetőket, hogy közben egyetlen fillért sem fizet. Mondván, az 1997-es szerződéskötés óta cirka 35 milliárdot vagy még többet lapátoltak ki a cégből, amelyet egyébként bankhitelből vásároltak meg, a törlesztőrészleteket pedig a haszonból fizették.
Csakhogy a részvényeseket aligha lehetne meggyőzni a 55-60 milliárdot érő vagyon térítésmentes átadásának jogosságáról. A Suez és az RWE tehát nem engedhet, ugyanakkor szívesen egyezkedne. Erre utal, hogy a főváros három követelését – komolyabb befolyást a vállalatirányításba, a menedzsmentdíjak csökkentését, illetve a fővárosi víziközművagyon átadását – szinte azonnal elfogadták. (Bár a vagyonátadást terhelő többmilliárdos adóterhet a fővárosra hárítanák.) Még arra is hajlanának, hogy a részvények árának egy részét többéves üzemeltetési szerződéssel váltsa meg Budapest.
A főváros azonban ingyen szeretné a kizárólagos tulajdont. Ennek érdekében a Fővárosi Közgyűlés a múlt héten felhatalmazást adott a főpolgármesternek a szindikátusi és menedzserszerződés azonnali hatályú felbontására. Tarlós István másnap békülékenyebb hangot ütött meg. De ennek valójában semmiféle hatása nem volt a tárgyalásokra. A városvezetés abban bízik, hogy bizonyítani tudja a külföldi befektetők súlyos szerződésszegését. Ezt a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tavalyi jelentésére alapozzák, amely szerint a főváros tűzivízellátása nem megfelelő. A tűzcsapok jelentős része ugyanis üzemképtelen, mivel a Fővárosi Vízművek elmulasztotta a karbantartásukat. S erre ráadásul hiába figyelmeztették az üzemeltetőt.
A Suez és az RWE szintén készített egy jelentést, amelyben saját felülvizsgálati eredményeikre alapozva állítják: a 32 ezer tűzcsap 7,8 százaléka volt működésképtelen, további 18 százaléknál kisebb hibákat észleltek. A problémát azonban – szerintük – már orvosolták. Nem hinnék, hogy bármely bíróság elmarasztalná őket egy korábbi, időközben orvosolt hiba miatt.
Létezik ugyanakkor az eseményeknek egy másik értelmezése is. E szerint a főváros valójában az Orbán-kormánynak üzent. Ha a kabinet továbbra sem lép a BKV ügyében, akkor Budapest ellehetetleníti az IMF-tárgyalásokat. A francia kormány ugyanis aligha hagyja szó nélkül a jelentős francia állami tulajdont felvonultató cég kitessékelését. Erre utal Nicolas Sarkozy államfő tavaly novemberi aggódó levele is.
A vita utolsó szakaszába ért. Ha a főpolgármester valóban felmondja a szerződést, akkor a Suez és az RWE pert indít. A hatások pedig várhatóan túlmutatnak a fővárosi önkormányzaton.
Megemelt tét?
A főpolgármester visszafogottabb nyilatkozatainak hangvétele elemzők szerint valójában Orbán Viktor nemzetközi tárgyalásainak szól. Az uniós pénzek esetleges visszatartásáról szóló brüsszeli döntéshozatal során ugyanis sok függ a német és a francia állam véleményétől. A két ország pedig – adták lapunk értésére – a szavazás során kiemelten figyeli a fővárosi vízművekkel kapcsolatos fejleményeket. (M. I.)
