A Medián csütörtökön publikált adatai szerint az utóbbi néhány hétben a Fidesz és az MSZP szavazóbázisa kismértékben zsugorodott, a Jobbiké és az LMP-é pedig számottevően erősödött. A HVG-nek készült felmérés alapján a Jobbik támogatottsága meghaladja a szocialistákét.

A választani tudó biztos szavazók körében 40 százalékon áll a Fidesz–KDNP, 24-re jött fel a Jobbik, a szocialisták támogatottsága 22 százalékos, az LMP 8, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció 4 százalékos támogatottságot élvez. Ugyanakkor jelenleg négyből három ember érzi úgy, hogy az országban rossz irányba mennek a dolgok, ráadásul ezt még a Fidesz szavazói közül is minden harmadik így gondolja.

Ezzel szemben a Tárki szerdán nyilvánosságra hozott felmérésének legfontosabb üzenete az, hogy a 2010-es választások óta nem volt ilyen közel egymáshoz a Fidesz–KDNP és az MSZP. Míg a Medián a Fidesz és az MSZP szavazóbázisának zsugorodását mérte, addig a Tárki éppen ellenkezőleg, kismértékű növekedésüket. A Tárki úgy számol, hogy a pártpreferenciájuk tekintetében bizonytalanok vagy azt eltitkolók táborának csökkenéséből a két nagyobb párt, főleg a szocialisták profitáltak.

A pártválasztók körében a Fidesz–KDNP támogatottsága a januári 37 százalékról 39 százalékra, az MSZP-é pedig 23 százalékról 26 százalékra nőtt. A Jobbik és az LMP tekintetében a Medián erősödést, a Tárki azonban gyengülést jelez, a radikális párt támogatottsága a pártválasztók között 23-ról 21 százalékra csökkent, az LMP szavazótábora 9-ről 7 százalékra esett vissza. A Demokratikus Koalíció a Tárkinál átlépte az 5 százalékos parlamenti küszöböt.

A Századvég viszont azt mérte, hogy a kormánypárti és az ellenzéki oldalon is stabilizálódott a pártok támogatottsága. A szintén szerdán publikált felmérés szerint a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség körében 27 százalék, az MSZP-é 15, a Jobbiké 11, az LMP-é 6, a Demokratikus Koalícióé 2 százalék. A biztos szavazó pártválasztók között a kormánypárt támogatottsága 45 százalék, az MSZP 24, a Jobbik 19, az LMP 7, míg a Demokratikus Koalíció 3 százalékon áll.

A választási részvétel erősödését, a válaszmegtagadók számának csökkenését jelzi viszont egybehangzóan két intézet. A Tárkinál a pártszimpátia tekintetében döntésképtelenek vagy választott pártjuk nevét el nem árulók aránya a januári 50 százalék után februárban 47 százalékra csökkent. (Tavaly májusban az Ipsos kutatása szerint 53 százalékos volt a bizonytalan, pártot nem választó állampolgárok aránya, ami a rendszerváltás óta negatív rekordot jelentett.)

A Századvég szerint a választókorúak 49 százaléka most úgy nyilatkozott, hogy biztosan részt venne egy most vasárnapi országgyűlési választáson, vagyis megállt a részvételi hajlandóság korábbi csökkenése, kismértékben még emelkedett is. Szintén csökkent a pártszimpátiájukban bizonytalanok aránya, a megkérdezettek 36 százaléka tartozik ebbe a körbe.

A Mediánnál a választásra jogosultak mindössze 43 százaléka gondolja biztosnak, hogy adott esetben elmenne szavazni. Összességében pedig a lakosság 38 százaléka nem támogat egyetlen pártot sem.

Somogyi a kutatásokról

Somogyi Zoltán politikai elemző szerint a közvélemény-kutató cégek a média fogyasztói szokásainak kiszolgálása érdekében elkövetik azt a hibát (vagy úgy is lehet fogalmazni, hogy kompromisszumokat kötnek), amikor két egymást követő hónap adataiból próbálnak folyamatokra következtetni, miközben pontosan tudják, hogy ehhez legalább negyed, fél év adatainak összevetésére volna szükség.

A politikai elemző szerint az eltérő adatok ellenére minden felmérésnek az a legfontosabb üzenete, hogy továbbra is rendkívül magas a válaszmegtagadók, pártszimpátiájukat eltitkolók aránya. Ötven százalékhoz közeli arányuk miatt teljességgel kiszámíthatatlan, hogy milyen eredmény születne, ha a közeljövőben tartanák a választásokat. Somogyi szerint ennek oka lehet a Fidesz büntetésétől való félelem, másrészt pedig az ellenzéki pártok széttöredezettsége.

Hasonló hangulat volt 2002 tavaszán is, mondta az elemző, és akkor a Fidesz elveszítette a választásokat, mert ugyan minden közvélemény-kutató 4-6 százalékos kormánypárti előnyt jelzett, de a szocialista szavazók rejtőzködtek, és csak az urna magányában vallották meg pártszimpátiájukat. Somogyi szerint a bizonytalanok magas számának oka lehet az is, hogy jelenleg általános apátia érzékelhető a politikával szemben.

Ebben szerepet játszhat, hogy sokan, akik kiábrándultak a Fideszből, még maguk sem tudják, hogy mit tegyenek, új politikai erőt válasszanak vagy visszatérjenek.

Kétharmados elutasítás

A lakosság alig tudott konkrét részleteket az új egyháztörvényből, ám a többség a jogszabály bizonyos rendelkezéseiről és az elfogadás módjáról is kritikusan vélekedik – derül ki a Medián felméréséből. A csütörtökön publikált felmérés szerint a szabályozás egyik különösen vitatott pontja az, hogy az egyházakat ezentúl nem a bíróságon kell bejegyeztetni, hanem a parlament dönt róluk kétharmados többséggel. Ezt a részletet a megkérdezettek csaknem héttizede (69 százalék) elítéli, és még a Fidesz-szavazók 58 százaléka is helytelennek tartja, hogy politikusok fognak dönteni vallási kérdésekben. (Erre a kormány válasza az, hogy a bíróságok bármilyen szervezetet bejegyeztek egyházként.) A válaszadók mindössze húsz százaléka (a Fidesz szavazóinak is alig több mint harmada) ért egyet azzal, hogy a választott parlamenti képviselők döntsenek az egyházak sorsáról.